A nemzetközi viszonylatban is az egyik legbefolyásosabb kínai cégcsoport, a Wailian Group október 12-én avatta fel Budapesten az East China Normal University és az ELTE Konfuciusz Intézetének együttműködésében létrejött kínai felsőfokú tudáscentrumot. A széles körű nemzetközi tudományos, oktatási, kulturális és kutatási projektek iránt elkötelezett cégcsoport tulajdonosát Linda Mei Het kérdeztük.
– A most felavatott oktatási centrum létrehozása érdekében a Wailian Group saját tőkéből, 4,5 millió euróból vásárolta meg, és újította fel a budapesti Szófia palotát. Miért döntöttek úgy, hogy egy Magyarországon nyíló intézet finanszírozását támogatják?
– Kína és Magyarország között nem csak a kulturális, de a gazdasági kapcsolatok is kiegyensúlyozottak. Országaink legfelsőbb szinten kötött együttműködési megállapodásai okot adnak a bizalomra, nem utolsó sorban pedig azt gondolom, hogy a két nép között is harmonikus a viszony. A kínai közönség szeret utazni, az utóbbi évek pedig azt mutatják, hogy Magyarország vonzó turisztikai célpont. A most felavatott intézmény a nyelvoktatásra alapozva formálja majd a kétoldalú kapcsolatokat, egy olyan multikulturális közeget teremtve, amely jó alap a folyamatos cserekapcsolatok fenntartásához.
– Befektetőként milyen elvárásaik vannak egy kulturális intézménnyel kapcsolatban?
– A budapesti oktatási centrumot két egyetem szakmai testülete formálja majd. Bízom benne, hogy az itt folyó munka hamarosan nem csak országosan, de a régióban is kiemelkedően teljesít, egyfajta iránymutatóként működik majd. A távlati cél az lenne, hogy a magyarországi intézet vezető szerepet töltsön be a közép-kelet-európai régióban. A centrumban helyet kapott egy bemutató terem is, ahol az érdeklődő közönség is betekintést kaphat a tudományos munkába.
– Ahogy ön is említette, Kína kiemelt figyelmet fordít az európai kultúra. Mi az, amit tanulni tudnak az európai tradícióból?
– Gondoljunk csak a magyar zenekultúrára, ami nem csak Európában, de világviszonylatban is dobogós helyet foglal el. Hadd hozzam példának a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, ahol számos kínai hallgató fejlesztheti magas szinten a tudását. Ez egy olyan szellemi központ, amit érdemes megismertetni a világgal. Amellett, hogy szeretnénk elősegíteni a hallgatók cserekapcsolatait, vállalatunk élen jár a modern technika és az intelligens megoldások terén, így arra törekszünk, hogy olyan fejlesztéseket biztosíthassunk az ilyen jellegű intézményeknek, hogy a nemzetközi tudományos munka, akár több ezer kilométer távolságból is zavartalanul folyhasson. Azt hiszem, hogy globális szinten ezt hívják esélyegyenlőségnek.
– A klasszikus zene területén korábban egy szimfonikus zenekar létrejöttét is elősegítette.
– A Carnegie Hall háttér-együttműködésével hoztuk létre a Kínai Ifjúsági Zenekart (National Youth Orchestra- China), amelynek 2017-ben volt a teltházas bemutatkozó koncertje a New York-i Carnegie Hallban. A 105 fős zenekart a Kína minden részéből érkező legtehetségesebb fiatalokból állítottuk össze, a zenekari képzést, oktatást és a koncertéletet is vállalatunk szponzorálja. A debütáló koncert után Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter az USA és Kína közötti kiemelkedő kultúra közvetítői szerepünket méltatta. A művészek, akikből többen a budapesti központ megnyitójára is ellátogattak most épp a következő évi turnéra készülnek.
2018 májusában New Yorkban került bejelentésre, hogy a cég befektetett a Virtuózok magyar klasszikus zenei tehetségkutató műsor nemzetközi jogait tulajdonló londoni bejegyzésű vállalatba is, amelyben Plácido Domingo is a tulajdonosok közé lépett.
– Európában irodát tartanak fent Madridban, Athénban, és Budapesten is. A kulturális projektek finanszírozása mellet pedig a cégcsoport olyan gigaprojektnek is nevezhető ingatlanfejlesztésekhez adja a nevét mint például manhattani Hudson Yards. A beruházás mögött alighanem egy filozófia áll. Mit lehet erről tudni?
– Ez egy nagyon izgalmas beruházás, több hasonlóban is szerepet vállalunk. New York belvárosában viszonylag kevés a hasznosítható szabad terület, ezért a projekt városrendezési célja, hogy a Hudson folyó felé lakóépületekkel, irodatornyokkal, kiskereskedelmi komplexummal, csúcskategóriás éttermekkel, múzeumokkal és luxusszállodával bővítse ki a manhattani üzleti negyedet.
A lakóépületekben különböző, helyben igénybe vehető szolgáltatások kerülnek kialakításra úgy mint wellness központ, aquaközpont, fitneszcentrum, de lesz szépségszalon és klubszoba biliárd- és kártyaasztalokkal, játéksarok a legkisebbeknek és egy golfklub is. A torony tetején a város legmagasabban fekvő lakossági szabadtéri terét alakítják majd, ki 2019-ben pedig átadásra kerül a Shed névre keresztelt kulturális központ.
A kivitelezés alatt álló Hudson Yards az USA történetének legnagyobb magán ingatlanfejlesztése, és New Yorkban is a legnagyobb fejlesztés a Rockefeller Center megépítése óta. Lakóházak, irodatornyok és pláza épül mintegy 2 millió négyzetméternyi lakó- és kereskedelemi területet kínálva. A fejlesztők szlogenje szerint a Hudson Yards a kultúra, a kereskedelem és a gasztronómia győzelmét hirdeti, egy olyan technológiai csoda, amely fenntarthatósággal, valamint a közterületek és a zöld parkok harmóniájával párosul.
Számomra a legizgalmasabb, hogy az épületek összekötetésben lesznek a föld alatt a legközelebbi metrómegállóval, ami nem csak kényelmet, de biztonságot is jelent.