A Y generációnak jobban megy a munka zenehallgatás közben?

Ami az Y generáció számára természetes, az az idősebbeknek sokszor zavaró és érthetetlen. Így van ez a fiatalok nyilvános zenehallgatási kultúrájával is, ami leginkább úgy tűnhet, mintha csupán a külvilág és a benne mozgó élőlények teljes kizárására irányulna. A munkahelyen, egy zsúfolt irodában esetenként tényleg erre van szükségünk ahhoz, hogy csak a saját dolgunkra tudjunk koncentrálni, a 2000-es évek előtt azonban ez a megoldás még ebben a szituációban sem volt túlságosan jellemző. De mielőtt azt gondolnánk fiatalabbb kollégiáinkról, hogy antiszociálisak és tiszteletlenek, ismerjük meg a zenehallgatás munkára gyakorolt pozitív hatásait.

Több tanulmány bizonyította már, hogy ha valamilyen ismétlődő, monoton feladatot végzünk, a zene éberen tart és segít abban, hogy jobban figyeljünk a munkánkra.

Így tűrjük a monotóniát

Sokan azzal érvelnek a zenehallgatás mellett, hogy ezzel a kis trükkel kiszűrik a zavaró tényezőket a munkahelyen. A Quartz nemrég foglalkozott azzal, hogy az egyik cégnél három hónappal azután, hogy bevezették a munkahelyi zenehallgatást, az alkalmazottak körében 24 százalékkal csökkent a munkahelyi hibázások száma, ezért ők inkább katalizátorként tekintenek a zenére, tehát egy

eszközként, ami javítja a munkahelyi teljesítményt.

Egy friss kutatás szerint Nagy-Britanniában akár évente hétmillió munkaóra betegszabadságot lehetne megspórolni, ha a dolgozók zenét hallgathatnának munka közben.

Így néz ki az agyunk, miközben zenét hallgatunk

A legtöbb munkáltató nem is tiltja a fülhallgatóval vagy az anélkül történő zenehallgatást, hiszen nem kérdéses, hogy a hatékonyság mellett ezzel a módszerrel a dolgozók visszanyernek valamennyit a privát szférájukból egy nyitott terű irodában. Az ilyen irodai kialakítás előnyökkel is jár – például a csapatmunka szempontjából -, de olyan hátrányai is vannak, mint amilyen a munkavégzét zavaró zaj, amelynek forrása lehet a gépek, az elektronikai berendezések állandó duruzsolása, a külső környezetből beszűrődő zajok, valamint magához a munkához kapcsolódó, kommunikációból származó zajok.

„Egy főként alkotó, szellemi tevékenységet, gondolkodást igénylő munkakörben mindenképpen fokozott pszichés terhelést és teljesítménycsökkenést okoz, ha a koncentrálást irodai zaj zavarja”,

amit az ellazulást és jó hangulatot elősegítő dalok egyidejű hallgatása bizonyára segít. De mint minden, ez is egyén- és korfüggő, melyben a megszokások és a szocializáció is közrejátszik.

Ahány ember, annyi kis univerzum. És minden kis univerzumnak megvannak a maga nyűgjei, örömei, egymással meg nem osztott kihívásai

A millennium generációsok (más néven Y generációsok, akik kb. az ezredfordulón váltak nagykorúvá) a fejhallgatóval történő zenehallgatást új szintre emelték. Idősebb kollégáik pedig hajlamosak azt gondolni, hogy ők maguk is zavaró tényezők és a kizárandó külvilág szerves részei.

„Valójában azonban az Y generációnak pusztán azért van szüksége a zenére, hogy jobb és hatékonyabb legyen a munkanapja. Fiatalabb kollégái máshogy kötődnek a zenéhez, és szeretnek elmenekülni, kivonulni. De jól dolgozni is nagyon szeretnek, ha ebben segíti őket a zene, ne sajnálja tőlük!”

Zenét hallgatni ugyanis nem csak tömegközlekedés vagy takarítás közben remek elfoglaltság, hanem munkaidőben is. De felmerül a kérdés: mit hallgassunk?

Egy 2010-es tanulmány kifejezetten az irodai zenehallgatási szokásokat vizsgálta az Egyesült Királyságban, amiből számos érdekesség kiderült, többek között az, hogy a megkérdezettek kicsit több mint 60 százaléka relaxációs, stresszcsökkentő céllal hallgat zenét munka mellé és csupán a válaszolók 7 százaléka említette okként az élvezetet, amit a hallgatott számok kiváltanak.

Zene gazdasági és társadalmi okokból

De bárhogyan is nézzük, a zenére dolgozás megosztja a figyelmünket, amellyel a példaként említett generációnak viszont kevesebb problémája van, hiszen a legtöbb, most a huszas évei legelején járó fiatal rutinszerűen néz sorozatot, miközben zenét hallgat, egyszerre három különböző közösségi oldal hírcsatornájából tudakozódik a világ történéseiről, mialatt telefonál és a legújabb fotómegosztásokban merül el.

A Digital Music News felmérése szerint a Y generációsok 75 százalékkal több zenét hallgatnak naponta, mint baby-boomer szüleik. Ez az a generáció, amelyik alapvető változásokat élt át abban, ahogyan a zenét fogyasztjuk: váltottak CD-ről előbb MP3-ra, majd a korlátlan streamingre.

A téma szakértői azt tanácsolják a leggyakrabban, hogy ha tényleg csak a munkánkra szeretnénk fókuszálni, kerüljük a dalszöveggel rendelkező zenéket, vagy valami olyat válasszunk, ami olyan nyelven szól, amit nem értünk. Arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy a szöveggel rendelkező dalok – nem meglepő módon – csökkentik a figyelmi (és talán a fegyelmi) kapacitást. A túl érzelmes zenékkel is vigyáznunk kell, mert azok ugyancsak elterelik a gondolatainkat a feladatról. A beszélgetős adásokat pedig egyértelműen tiltólistára tehetjük, ha mi magunk is szeretnénk megfogalmazni a gondolatainkat.

Valóban igaz, hogy az egyszerűbb, dallamosabb zeneműveket fogadjuk be hamarabb?

Lehoczky Mária pszichológus szerint egyéni ízlés kérdése, hogy ki, milyen zenét tart koncentrációt és munkakedvet fokozónak. Az idősebbeknek pedig, akiknek saját generációs jellemzőik és megszokásaik miatt érthetően zavaróak a körülöttük lévő fülhallgatós kollégák, érdemes azt is tudni erről a módszerről, hogy sokszor mégsem a zenehallgatást és a munka közbeni hatékonyságnövelést szolgálja: a fülhallgató mögé bújók talán csak ezzel akarják jeleni a munkatársaink felé, hogy éppen nagyon elfoglaltak…

„Minden korábbi generáció életében fontos szerepe van a zenének, de az Y-nál ez szintet lépett: ők mintha érzelmileg erősebben kötődnének hozzá. Itt pedig vissza is kanyarodhatunk a munkához: a zajos, stresszes irodai környezetben szükségük van egy szoros kötelékre, amibe kapaszkodhatnak, ami az érzelmeikre hat és jó érzéseket kelt bennük.”

(Via Index, HVG, Forbes, Papageno)