Jövőbeni könyvtárhoz ültettek fákat egy norvég erdőben

- forrás: youtube

A skót képzőművész, Katie Paterson azt határozta el, hogy 100 kéziratot gyűjt össze jeles szerzőktől, és azokat csak az írók halála után publikálja. De hogy kerül a képbe ezer norvég fenyőcsemete? Íme, a Láthatatlan könyvtár projekt.

Oslótól úgy egy órányi autóútra, Nordmarka erdejének egy tisztásán nagyjából száz ember figyeli feszülten, amint egy jól öltözött nő lila szalaggal átkötött szürke csomagot nyújt át egy másik hölgynek. Körülöttük úgy ezer lucfenyőcsemete sütkérezik a szokatlanul enyhe norvég nyárban.

Csend van. A titokzatos csomagot átnyújtó nő annyit mond csak: a címe Az utolsó tabu.

Mi történik itt? Valami újvad szekta beavatási szertartását írják le az előbbiek? Vagy a legtrendibb fogyókúra receptje cserélt gazdát ezen a különös helyszínen? Aligha. Katie Paterson Láthatatlan könyvtár című projektjének gazdagodott ily módon az állománya ehelyett. A különös adomány átadója Elif Shafak, írónő. A számos díjban és nemzetközi elismerésben részesült szerző angol és török nyelvű könyveit eddig több mint harminc nyelvre fordították le. A gondosan becsomagolt kéziratát 2114-ig biztosan nem fogják.

A Himnusz, az Országos Széchényi Könyvtár legértékesebb kézirata

Shafak a skót képző- és médiaművész Katie Patersonnak adta ugyanis át Az utolsó tabu című munkáját. A kanadai Margaret Atwood, a brit David Mitchell és az izlandi Sjón után így ő lett a negyedik szerző, aki írást ajánlott fel a Láthatatlan könyvtár számára.

A gyakran kutatókkal és tudósokkal is együttműködő Katie Paterson munkái azt kutatják, hol a helyünk, mi a dolgunk a világban. Nagyszabású, minimalista installációival gyakran az ember és környezete viszonyát vizsgáló kanadai képzőművész 2014 óta futó projektje minden évben egy kézirattal bővül majd, egészen 2114-ig, amikor összeáll a száz művet tartalmazó antológia, vagyis láthatóvá válik a Láthatatlan könyvtár.

De miért kell ehhez minden évben egy norvég erdőbe zarándokolni? Mert az ott élő, egyelőre mit sem sejtő, jelenleg úgy 70-80 centi magas, négy éve ültetett fenyőcsemetékből lesz majd a kötetek papíranyaga. Különös belegondolni, hogy ezeknek a facsemetéknek az lesz a végzete, hogy mondatokat, bekezdéseket nyomtassanak majd rájuk.

Feltárul a Zeneakadémia könyvtárának története

A kéziratok várhatóan 2020-ra a vadonatúj, oslói közkönyvtárba költöznek majd. Az olvasók – pontosabban a nem-olvasók – egy csöndes, kontemplatív térben, üveg alá zárva tekinthetik meg őket. A tartalmukat persze nem ismerhetik meg, így ezen a közel száz évig tartó időszaki kiállításon végső soron a könyvnyomtatás és olvasás misztériuma fölött elmélkedhetnek az arra járók.

Katie Paterson projektje eközben arra is rámutat, hogy a könyvek veszélyeztetett fajoknak számítanak a ma és a holnap világában.

A Láthatatlan könyvtár minden évben újabb szerzővel bővül. A következő adományozó a 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjjal kitüntetett dél-koreai Han Kang lesz.

(Via The New York Times)