Mit keresett Cimarosa és Paisiello Szentpéterváron?

Ermitázs

Erre ad magyarázatot az Ermitázs kamarakiállítása.

Az orosz-olasz zenei kapcsolatok egyik fontos fejezetében Domenico Cimarosa és Giovanni Paisiello játsszák a főbb szerepeket, de természetesen nem vitatjuk el, hogy a primadonna Nagy Katalin volt, aki a két nápolyi úriembert meghívta. Paisiello 1776-tól nyolc évig élt a városban, és ezalatt tíz operát írt, közülük a legismertebbek Az úrhatnám szolgáló és A sevillai borbély, ezek premierjét az Ermitázs Színházban tartották 1781-ben és 1782-ben. Cimarosa 1787 és 1791 között szolgált az udvarban zeneszerzőként és a cárnő unokáinak zenetanáraként. Ő is több operát komponált, köztük a Kleopátrát és A titkos házasságot, de írt requiemet di Serre Capriola márkinő, a nápolyi nagykövet felesége halálára is. Utolsó oroszországi darabját (La serenada non preveduta) Grigorij Alekszandrovics Potyemkin hercegnak, Katalin kegyencének ajánlotta.

Az Ermitázs kamaratárlatán két ajándék hangszer látható, az egyik csembalót Mihail Kirsnyik orosz, a másikat Adam Beyer angol építette. Az instrumentumok, csakúgy, mint a Szentpéterváron komponált darabok kottái és partitúrái, messziről érkeztek, jelenleg ugyanis a nápolyi San Pietro a Majella Zenei Konzervatórium tulajdonát képezik. Egy 19. századi Paisiello-porté másolata, valamint egy Canova faragta márvány Cimarosa-büszt mellett nápolyi látképek idézik meg a korhangulatot. Ez utóbbiak az Ermitázs saját gyűjteményéből származnak, továbbá a materai Museo di Palazzo Lanfranchi, továbbá a római Capitoliumi Múzeumok tulajdonát képezik.

Mennyit fizetnek manapság a leghíresebb kéziratokért és egyéb zenei emléktárgyakért? Böngéssze végig az elmúlt időszak legmagasabb áron elkelt árverési tételeit!