Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Sorsfordító magyarok – Kassák- és Vörösmarty-estek a Müpában

Sorsfordító magyarok – Kassák- és Vörösmarty-estek a Müpában

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Két költő. Az egyik a romantika, a másik az avantgárd képviselője. Ám szerepükben és hatásukban, mi több, attitűdjükben közös a kor szelleme iránti hallatlan fogékonyság; az, hogy a Zeitgeist, a korszellem szavát nem csupán meghallják, hanem alakítják is. Vörösmarty Mihály a nemzet felemelkedésében hisz, Kassák Lajost egy nemzetek feletti, egyenlőségen alapuló közösség reménye élteti. November 12-én Vörösmarty, december 14-én pedig Kassák áll a Vers-estek középpontjában.

Száz-százötven éve keletkezett, és a kulturális közösség hagyományformáló önértése által az irodalomkönyvekben és a könyvespolcokon méltó besorolást nyert szövegekkel párbeszédbe lépni nem magától értődő, hanem munkaigényes, egyben elmaradhatatlan vállalkozás. A tradíció főáramába tartozó prózákat, verseket és esszéket reflexiók és tanulmányok könyvtárnyi irodalma öleli át.

A Vers-estek a Müpában következő két eseménye alkalmával, Karafiáth Orsolya Vörösmarty- és Aczél Géza Kassák-válogatásában minden esély adott arra, hogy a szerkesztők pontos, a saját alkotói-olvasói tapasztalatukra és az említett értelmezői irodalom ismeretére támaszkodó arányérzék birtokában formálhassák meg az általuk kiválasztott író arcképét.

A Müpában tehát Aczél Géza Kassák-szövegmontázsát és Karafiáth Orsolya Vörösmarty-összeállítását élvezhetik a nézők. Ha lehet ilyet mondani, a műveken keresztül két egymástól gyökeresen eltérő életúttal ismerkedhetnek meg.

A 19. századi magyar nemzettudat ébredésének egyik vezéralakja, majd az elbukott szabadságharc után keserűen és tépelődőn magába forduló, kisnemesi családból származó Vörösmarty és a kovácsműhelyből magát a szellem világába felküzdő, a századfordulón a demokratikus eszme művészi formákat ösztönző iránymutatásától inspirált, majd az ideológiai-politikai direktívákban meghasonlott Kassák a modern Európa és a felé törekvő magyar progresszió két, világképileg markánsan elkülöníthető oldalán állnak.

„Akik fiatal korukban könyveket, dogmákat és üdvösséget ígérő frázisokat ettek magukba, azoknak sokkal könnyebb lehet a helyzetük. Nekem mindent most és a magam eszközeivel kell kibontanom a burkából. Néha szomorúság vesz rajtam erőt. Néha attól tartok, nem lesz elég időm ahhoz, hogy hazaérkezzek magamhoz, ahogy a szerencsés vándor egyszer szerencsésen hazaérkezik” – írja Kassák az Egy ember életében. „A művelt nemesifjak számára kötelező klasszikus műveltség mellett már diákkorában ismerkedik a korszerű irodalommal: a felvilágosodással és a bontakozó romantikával. Előbb a német romantika túlzásai ragadják el, de azután megismerkedik Shakespeare-rel és vele együtt a felnövekvő francia romantikával. Felserdült ifjúként a gazdag és művelt Perczel családnál nevelősködik” – írja Hegedüs Géza Vörösmartyról.

Digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet

Mindketten feltétlen elkötelezettjei a művészi aktivitásnak. Vörösmarty pályája utolsó szakaszában a személyiség súlyos krízise hívja elő azokat a magaslati levegőjű, világirodalmi rangú verseket, amelyeket a közönség jelentős része ismer. Kassák, jóllehet, nincs csalódások híján, pályája tudatosan szerkesztett, mondhatnánk: konstruált.

A két nagy akaró és álmodó legalábbis metaforikusan mégis rokon.

Kassák a Ma és a Tett című korszakos folyóiratok alapítója, Vörösmarty a nagy jelentőségű Kisfaludy Társaság kezdeményezője és az Athenaeum szerkesztője. Kassák a korabeli költészet nyelvének és szerkezetének konstruktivista felforgatója, Vörösmarty látomásos képeivel forgatja fel a korabeli költészetet.

Lator László költő is a Nemzet Művésze cím kitüntetettjei között

Aczél Géza összeállítása azért is különösen izgalmas számunkra, mert a szerző lírai életútja mellett párhuzamosan fut irodalomtörténészi és szerkesztői pályaíve, amelyeknek Kassák kitüntetett állomása; Aczél ismételten kutatta, monográfiát írt róla, kevés avatottabb ismerője van, mint ő. Karafiáth Orsolya immáron két évtizedre visszanyúló költői munkásságából, annak megannyi erénye mellett kiemelhető, hogy remek a hallása, több regiszteren képes megszólalni, a szerepversek sem idegenek tőle, ahogyan fogékonysága is élénk a különböző stíluskorszakok iránt.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Nietzsche legendás észrevétele szerint minden filozófus a saját életrajzát írja. A bon mot horizontja tovább tágítható, a várható Vers-estekre nézve feltétlenül. A saját Kassák- és Vörösmarty-kép szubjektív tükör is, amelyben Aczél Géza és Karafiáth Orsolya visszanéz ránk.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X