Két amerikai egyetem kutatócsoportjai sztenderdizált tesztekkel próbáltak arra választ kapni, fejleszti-e a zenetanulás az absztrakt gondolkodást és a problémamegogó képességet. 

A Pennsylvania államban található Arcadia University és az Illinois államban található Elmhurst College kutatói három tesztcsoportot, a két egyetemről összesen 72 személyt vizsgáltak. Az elsőben olyanok voltak, akik gyerekkorukban legalább tíz évig zenét tanultak, a másodikban olyanok, akik kevesebbet foglalkoztak a zenével, de legalább egy évig valamilyen hangszeren tanultak, a harmadikban pedig olyanok, akik nem kerültek zenetanulás közelébe. A kísérletet végzők mérték a koncentrációt, a munkamemóriát, az problémaorientáltságot és a feladat elkészítésére szánt időt. A Psychology of Music című lapban megjelentetett kutatás eredménye szerint

azok, akik zenével hosszabb ideig foglalkoztak, szignifikánsan jobban teljesítettek.

Egy hasonló kísérletet végeztek az Erlangen-Nürnberg-i Egyetem munkatársai is. Ennek eredményéből az derült ki, hogy azok, akik valamilyen hangszeren játszottak, németből és matematikából jobban teljesítettek. A zenét tanuló diákok nyelvi kifejezőképességgel és jobb anyanyelvi tudatossággal bírtak, és a teljesítőképességük is magasabb értéket mutatott.

Érdekli a téma? Olvasson tovább!

Egy kanadai kutatás azt bizonyította, hogy a zenészek és a kétnyelvűek hamarabb hoznak döntéseket, agyuk rugalmasabb és hatékonyabban működik.

Egy holland kutatócsapat bebizonyította, hogy a zene elősegíti az agy fejlődését: a rendszeres zeneórák a gyerekek iskolai teljesítménye mellett kognitív képességeikre, például memóriájukra és nyelvérzékükre is jó hatással vannak.

A zenetanulás és a zenehallgatás a figyelemhiányos gyerekeket is segíti.

A klasszikus és a jazz-zongoristák agyműködése közti különbség okát is megtalálták.

(Via Klassik.com)