Cézanne, Monet és Baselitz művei a Magyar Nemzeti Galéria új tárlatán

Claude Monet: Három halászhajó, 1886 (részlet) - forrás: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria

A magyar és nemzetközi gyűjtemény újraegyesítését, valamint a Szépművészeti Múzeum újranyitását követően új helyszínen, a Magyar Nemzeti Galériában láthatók a múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb remekművei. A mintegy 80 műtárgyat két, egymástól markánsan elkülönülő kronológiai egységben bemutató tárlat december 7-én nyílik meg.

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesítését követően a két intézmény kiállítási koncepciója – visszatérve az eredeti, alapításkori alapelvekhez – gyökeresen átalakul: több évtizedes távollét után a régi magyar művészeti anyag hazatért a Szépművészetibe, így a múzeum az egyiptomi és görög-római művészet mellett a 18. század végéig mutatja majd be az egyetemes és magyar művészet történetét.

Ezzel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből válogatott kiállítás – ideiglenesen, az Új Nemzeti Galéria megnyitásáig – felköltözött a Budavári Palotában található Magyar Nemzeti Galériába, amely így az elmúlt több mint két évszázad magyar képzőművészete mellett bemutatja a korszak nemzetközi remekműveiből való válogatást is. A 19. és 20. századi, illetve kortárs képzőművészet végleges otthona a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló Új Nemzeti Galéria épülete lesz, amely a tervek szerint 2022-ben nyitja meg a kapuit.

Nemrég bejártuk az újranyitott Szépművészeti Múzeumot. Szerintünk érdemes ott tölteni egy téli délutánt:

Kapucsínófényben úszó gránitárnyalatok – az újranyitott Szépművészeti Múzeumban jártunk

A most nyíló kiállításon a közel két évszázadot felölelő, jelenkori alkotásokat is bemutató válogatásban új szerzemények, frissen restaurált művek és ritkán látott alkotások hívják fel a figyelmet a kollekció gazdagságára, változatosságára és a gyűjteményben folyó munka dinamizmusára.

A 19. századi művészetet bemutató termek a késő romantikától a szimbolizmusig terjedő időszakról adnak áttekintést.

A francia impresszionista korszak nagy alakjai – Paul Cézanne, Camille Pissarro, Claude Monet – mellett osztrák, német, belga, skandináv alkotók (Franz von Lenbach, Wilhelm Leibl, Constantin Meunier, Akseli Gallen-Kallela) művei is láthatók itt, komplex és árnyalt képet mutatva a korszak európai művészetéről.

A 20. századi és kortárs szekciók különféle tendenciák és kérdésfelvetések köré szerveződnek;

az elmúlt évtizedek néhány fontos nemzetközi áramlatát lazán kezelt asszociatív csoportokba rendezve, hét egységben mutatják be. Külön szekcióban szerepel a kinetikus művészet néhány fontos alakja. Az egység a ZERO csoportra fókuszál (Günther Uecker, Heinz Mack és Adolf Luther műveivel), kiegészülve Josef Albers Világosszürke fal című alkotásával.

Külön részek foglalkoznak a konceptuális és posztkonceptuális művészi pozíciókkal, az absztrakció és a technológia kapcsolatával, a művek textúráját, esetenként a szöveg és a kép viszonyát is tematizáló absztrakt alkotásokkal, illetve a műveik anyagszerűségét hangsúlyozó absztrakt művészekkel. Kiemelt hangsúlyt kapnak Hantai Simon azon alkotásai, amelyek a közelmúltban a művész családjának adományaként kerültek a gyűjteménybe, illetve Georg Baselitz E.L.K. című festménye, amely a művész letétjeként szerepel a kiállításon.

A teremsorban élesen elkülönülő két egység között – egyszerre fizikai elválasztásként és szellemi kapocsként funkcionáló – különálló kabinet kapott helyet, ahol néhány havonta váltakoznak majd a gyűjteményt, illetve a „régi” és az „új” művészet kapcsolatát, továbbá más elméleti kérdéseket vizsgáló, új kutatási eredményeket ismertető kamarakiállítások.

Az idei év leglátogatottabb tárlata a Magyar Nemzeti Galériában Frida Kahlo kiállítása volt:

Óriási közönségsikerként zárt a Frida Kahlo-kiállítás a Nemzeti Galériában

Elsőként, december 13-tól a Lebegő végtelen. Žilvinas Kempinas – Csörgő Attila – Erdély Miklós című kiállítással találkozhatnak a látogatók, amelynek fókuszában az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény egyik – az intézmény falai között – először bemutatott új szerzeménye, a litván származású, Amerikában élő kinetikus művész, Žilvinas Kempinas Lemniscate című installációja áll, amely a térben Csörgő Attila és Erdély Miklós korszakos jelentőségű, Möbius-tematikájú alkotásaival együtt látható.