Közel 200 mű látható a Magyar Nemzeti Galéria Korniss Dezső-kiállításán

Korniss Dezső: Sárkányos (részlet) - forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Az Magyar Nemzeti Galéria (MNG) nagyszabású, csaknem kétszáz művet felvonultató tárlattal tiszteleg a 110 éve született Korniss Dezső előtt. A Csak tiszta forrásból című kiállítás azt a kérdést kutatja, hogyan kapcsolta össze munkásságában a népművészetet és a modernizmust a 20. századi magyar képzőművészet egyik nagy alakja.

A december 19-től látható tárlat célja nem Korniss Dezső teljes munkásságának áttekintése – fejtette ki Baán László, a múzeum főigazgatója –, ehelyett az életmű egy fontos és izgalmas szeletét vizsgálja: azt, hogyan fogalmazta újra a legkorszerűbb modernitás nyelvén a népi hagyományt a festő.

Kolozsváry Mariann, a kiállítás kurátora felidézte: Korniss Dezső 1931-ben,

Párizsból hazatérve, részben bartóki inspirációra kezdte kidolgozni „a sajátos nemzeti talajból fakadó megoldást” a festészetben, azaz a Szentendrei programot.

Rövidesen csatlakozott hozzá a szintén Párizsból visszatért Vajda Lajos és közösen kutatták a paraszti formakincs elemeit, a szerb és sváb motívumokat, a barokk architekturális részleteket Szentendrén és Szigetmonostoron.

Vajda Lajos 1941-ben meghalt, Korniss Dezsőt pedig behívták katonának, majd hadifogságba esett és csak 1945-ben szabadult. Ekkor kezdődött második szentendrei korszaka, amelyben már nemcsak a tárgyi motívumok, hanem a tánc, a mozgás is foglalkoztatta. Ezeknek az éveknek a nagy összegző műve a Tücsöklakodalom (1948), amelyben a játékosság mellett a fájdalom, a háborúban átélt borzalmak emlékei is felbukkannak.

Korniss Dezső egyre kevesebb kiállítási lehetőséghez jutott, rendkívül szerényen élt, a festékeken, vásznakon azonban sosem spórolt – mondta el Kolozsváry Mariann. Erre az időszakra jellemzők a művész kalligrafikus motívumokat felhasználó munkái, majd a hatvanas évektől felfedezte a cifraszűrök formakincsét, később pedig, a zászlókra, trikolórokra emlékeztető kompozíciók után a kereszt- és pajzsformák absztrakt világába jutott el.

A késői időszak nagy összegző műve az 1975-ös Allegro Barbaro, amely minden, Korniss Dezső számára akkor fontos motívumot egy nagyszabású kompozícióban egyesít.

A kiállításon Korniss Dezső művei mellett helyet kaptak olyan népművészeti alkotások is, amelyek ornamentikája a festő motívumvilágát is meghatározta.

Az MNG C épületében 2019. április 7-ig látható tárlat nem Korniss Dezső 1984-es halálával zárul, hanem azt is felvillantja, hogyan vitte tovább a művész örökségét Nádler István, Bak Imre, Csiky Tibor és Keserü Ilona.

(Via MTI)