Mahler tökéletes Kilencedikje hatalmas feladat a zenekaroknak

Clara Jumi Kang - fotó: Marco Borggreve

Gustav Mahler IX. szimfóniája rendszerint gondot okoz a karmestereknek. Ezúttal nem a megszólaltatás nehézségeire gondolunk, bár a Kilencedik kétségkívül rendkívül kényes alkotás: hangzásigényével, technikai követelményeivel és költői tartalmainak méltó kifejezésével egyaránt hatalmas feladatot ró minden zenekarra, amely megszólaltatására vállalkozik.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Az is problematikus azonban, hogyan hangozzék fel a hangversenyen. Egymagában? Ez méltó és a szimfónia súlyához-jelentőségéhez illő gondolat, ám akkor a koncert egy kissé talán túl rövid lenne: másfél óra, szünet nélkül. Vagy más művel – netán művekkel –
együtt? Igen ám, de mi az, ami tökéletességében méltó Mahler utolsó befejezett szimfóniájához, és elég rövid is ahhoz, hogy kiegészíthesse?

Keller András az utóbbi lehetőséget választotta: nem egymagában vezényli el a Concerto Budapest hangversenyén a Kilencediket, hanem Mendelssohn Hegedűversenyével (op. 64), az éteri tisztaság egy másik megjelenési formájával. Bevezetőül pedig Mozart Három német táncát (K. 605) halljuk – ezek is tökéletesen illenek ide, hiszen Mahlert egész pályáján végigkísérte a Ländler, a német-osztrák népies tánc, amely kedélyes hangütésével a Kilencedik második tételében is meghatározó.

Látta már Glenn Gould első Mahler-dirigálását? – Videó

A koncert szólistája dél-koreai származású német muzsikus: a harmincegy éves Clara-Jumi Kang a New York-i Juilliard School of Music falai között és a berlini Hanns Eisler Főiskolán
tanult, számos nemzetközi verseny győztese.