Már ötvenezer évvel ezelőtt is kiemelt szerepe volt az ékszereknek

A Gyenyiszov-barlangban feltárt őskori tiara - fotó: Siberian Times

Gyapjas mamut agyarából készült tiarát találtak orosz régészek a szibériai Gyenyiszov-barlangban.

A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovai emberhez fűződik, akik 50 ezer éve már mamutagyarból készítettek elegáns tűket vagy kőből szép karkötőket. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer a térségben – olvasható a Siberian Times honlapján.

Feltehetően amiatt viselték a gyenyiszovaiak, hogy ne lógjon a szemükbe a hajuk. A régészek szerint a lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült. Főképpen mérete árulkodik erről.

A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött, ezt követően aztán félredobták a barlangban. Nem találtak rajta semmilyen vallási szimbólumot vagy díszítő elemeket. Észrevettek viszont a lekerekített végén egy lyukat, amelybe a feltételezések szerint azt a madzagot fűzték, amellyel a fejhez rögzítették a tiarát.

Alekszander Fjodorcsenko, a Novoszibirszki Régészeti és Etnográfiai intézet munkatársa szerint az őskori ékszer 45-50 ezer éves lehet.

A régészek korábban ugyanebben a barlangban bukkantak rá egy díszített mamutagyarból készült tiara kicsiny darabjára. Az újabb lelet megerősíti a kutatók azon feltételezését, hogy a barlang ősi lakói évezredeken át hordtak ilyen ékszereket, amelyet ők maguk állítottak elő.

Nemrégiben Pompeji romjai között bukkantak sértetlen freskóra az olasz régészek:

Sértetlen ókori freskóra bukkantak Pompeji romjai között

A Gyenyiszov-barlangban talált leletnek alig van eddig párja a világon. Igaz, innen északabbra találtak már hasonló, mamutagyarból készült díszeket, de azok jóval később, valamikor 20-28 ezer éve készültek.

Az Altaj-hegységben található barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszova-barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban. Mintegy 30 ezer éve kihalt, de a genetikai lenyomat nyomon követhető a modern ember genomjában.

(Via MTI)