A Buda építészete a két világháború között című könyvet 1995-ben jelentette meg az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete, szerzője a huszadik századi magyar építészet és várostervezés egyik legnagyobb ismerője, Ferkai András. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján a teljes könyvet letölthetővé tették.
A két világháború között elkészült épületeket már nem meghaladandó előzményként, hanem egy korszak tükreként szemléljük. Buda jelentős része ebben az időben épült. Vidékies utcák váltak forgalmas közlekedésűvé, alig lakott völgyekben emeletes házak sora készült, kopasz dombokon alakult villanegyed.
„A múlt század végéig a budai oldal fejlődése meglehetősen kis területre összpontosult. A Vár és a Várlejtők, a Viziváros, a Krisztinaváros beépítése kisvárosias, a Tabáné, Óbudáé és Újlaké pedig kifejezetten falusias volt. Néhány főbb útvonal (Margit körút, Attila út, Alkotás utca, Krisztina körút) átépülése, illetve új utak (mint például a Lágymányos felé vezető egykori Fehérvári, ma Bartók Béla út) kiépülése a századelőn megkezdődött. A Rózsadomb, a Gellérthegy csak a hidakhoz és a lábuknál húzódó főutakhoz közel eső lejtőkön népesült be lakóházakkal, villákkal, nagyobb részük beépítetlen volt…”
Épülettípusok és beépítési formák, a városi társadalom elvárásai és reprezentációjuk módjai, századunk megannyi jellegzetes kérdése és az azokra adható válasz sokfélesége teszi érdekessé ezt a topográfiát. A kötet szerzője ráadásul a nagyszámú épület közül a legjellemzőbb és a legkiválóbb példákat válogatta ki. A rövid elemző leírásokat ezernél is több, túlnyomórészt egykorú fénykép kíséri.
Ferkai András, Ybl-díjas építésztörténész nemcsak rengeteg könyvet írt Budapest huszadik századi építészetéről és lakásállományának kialakulásáról, de mint a MOME Építészeti és Elméleti Intézetének oktatója, tanítja is ezt. Az alábbi videón dióhéjban foglalja össze, hogyan is alakult ki Budapestnek ez a sok színű lakásállománya.
http://index.indavideo.hu/video/Lakhatas_Budapesten_-_1_resz
A könyvnek folytatása is készült hat évvel később, melynek szerkesztője szintén Ferkai András volt. Ez utóbbi Pest hatszáz fontos épületét mutatja be ugyanebből a korszakból. A Pest építészete a két világháború között is fontos és hiánypótló mű, mely nagyon sokáig szintén nem volt kapható, tudatta az index.hu Urbanista blogja.
A város építésze iránt érdeklődőknek ajánljuk a Krisztinaváros anno című fotókiállítást, mely a Tér-Kép Galériában nyílik december 12-én.
(Via Urbanista)
