A Hukkle és a Taxidermia rendezője most egy Stanisław Lem-regényt filmesített meg. Az Úr hangja című új nagyjátékfilm december 20-tól kerül a magyar mozikba.

- hirdetés -

Több mint egy évtized után először szerepelt magyar alkotás a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában. Pálfi György legújabb, filmjét a japán filmfesztiválon mutatták be először – írta korábban az index.hu.

A Hukkle és a Taxidermia rendezőjének Az Úr hangja című alkotása Stanisław Lem regénye alapján készült és az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó családi dráma keretei közé. A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, akit Eric Peterson alakít. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára.

Polgár Csabát castingon választotta ki a rendező, a női főszereplővel, Kiss Diána Magdolnával pedig már dolgozott együtt korábban. Fekete Ádámnak ismerte verseit és látta a Tiszta szívvel című filmben, ami után a rendező tudta, hogy neki kell alakítania Zsolt szerepét.

Pálfi György elmondta, hogy racionális okai voltak annak, hogy Az Úr hangjára esett a választása.

Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón, vagy egy bolygón játszódnak. Az Úr hangja volt a legracionálisabb választás: a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában.

Stanisław Lem történetét a rendező egy drámai családi szállal egészítette ki. A regény egy meghiúsult kutatásnak a történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja, Hogarth (Eric Peterson) próbál megfejteni.

Pálfi György filmjének forgatása az Egyesült Államokban, Kanadában és Magyarországon zajlott: harmincnégy napot forgattak Kanadában, hét napot Las Vegasban, nyolc napot Magyarországon, egy napot New Yorkban és egy mini stáb is dolgozott Chicagóban. A film Kanadában is moziforgalmazásba kerül, de az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés övezi.

A regény témája az, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között. Mivel kevés a drámaiság a sci-fi történetében, ezért kerestek egy olyan helyzetet, amelyben a konfliktusok kiéleződhetnek. Azt a toposzt használta fel, hogy a magyar tudósok Amerikában vagy a fejlettebb külföldi országokban tudják igazán megvalósítani tudományos munkájukat. Ezt beemelve a történetbe jött létre a fiúkarakter, aki ugyanúgy keresi az apját, ahogyan az apja kereste az űrből érkező üzenet küldőjét.

Ez a helyzet így egy földi szintet adott a történetnek, amellyel már én is tudtam személyesen azonosulni – magyarázta a rendező.

Nem Lem művét adaptálták, hanem megírták a regény folytatását: a fiú történetét, aki az apján keresztül találkozik a regény témájával, a kutatással. Kultúrtörténeti utalásként jelenik meg a Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában Francisco Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely egy klasszikus ókori mítoszt mesél el. Pálfi György szerint az apa és fia konfliktusos kapcsolatának archetípusa Szaturnusz (a görög mitológiában: Kronosz) és fiainak a harca. Mint fogalmazott,

minden, ami az emberi kultúrának az alapvetése, az valahol a görög mitológiában megtalálható.

Pálfi György kiemelte, hogy a filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, és a két magára maradt testvér, Péter és Zsolt az apahiányból próbálják meghatározni identitásukat.

Kilenc kamerával forgattak, használtak 16 milliméteres kamerát, mobiltelefont, fényképezőgépet, handycam videokamerát – a legújabb technikákat vegyítették. A filmben több különféle formátum is megjelenik, a történet áldokumentumfilmekből, híradókból, Skype-beszélgetésekből, VHS-felvételekből bontakozik ki.

Hét évvel ezelőtt nyújtották be a pályázatot a Filmalaphoz, öt éve kezdték el kidolgozni a forgatókönyvet Ruttkay Zsófival és Nagy V. Gergővel. A forgatás két évvel ezelőtt fejeződött be, az utómunka másfél évet, míg a trükk- és látványutómunka legalább kétéves folyamatot ölelt fel.

Az Úr hangja több meghívást kapott fesztiválokra, köztük science fiction mustrákon is be fog mutatkozni.

Pálfi György azt is elmondta, hogy jövőbeni tervei között szerepel Cserna-Szabó András Rózsa Sándorról szóló Sömmi című regényének a megfilmesítése.

(Via MTI)