Recirquel – cirkusz, mely áttöri az emberi test határait

My Land - fotó: Hrotkó Bálint

Az első számú hazai újcirkusz-társulat, a RECIRQUEL a legjobb úton halad afelé, hogy azt mondhassuk: mindent elértek, amiért érdemes dolgozni ebben a műfajban. Mi legtöbbször a Müpa Fesztivál Színházában látjuk őket, de tágas porondjuk már jó ideje a nagyvilág.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Ezen a nyáron különösen jó volt magyar­nak lenni a világ legnagyobb előadó-művészeti seregszemléjén, a 71. alkalommal megrendezett Edinburgh Festivalon, ahol a társulat legújabb produkciója, a My Land komoly bókokat kapott a kritikusoktól:

…cirkusz ez, de bátrabb, minimalistább és modernebb formában, időt és teret ad minden egyes mutatványnak az észbontó tudás, ügyesség bemutatására.

Volt, aki egyenesen így írt:

Úttörő alkotás, mely áttöri az emberi test határait, az egyensúlyozási képességet, a hajlékonyságot, és teszi ezt olyan mutatványokban, melyekmegérdemlik az álló tapsot és ünneplést.

A lelkesedésüket nem palástoló kritikusoktól a magyar társulat még egy hatalmas ajándékot kapott: a My Land a legtöbb „ötcsillagos” kritika birtokosaként a több ezer produkciót felvonultató fesztivál legsikeresebb előadása lett, és többen egy új műfaj születéséről kezdtek beszélni. Az elismerés épp úgy szól a rivaldafény­ben álló, elképesztő mutatványokra képes artistáknak, mint a komoly háttércsapatnak, mely lehetővé teszi, hogy ők évente száznál is több előadással ejtsék ámulatba a nézőket itthon és világszerte.

A Recirquel művészeti vezetője, Vági Bence szerint „a szívmotor a menedzsment, melynek tagjai amellett, hogy szervezik a fellépéseket itthon és külföldön, gondoskodnak arról is, hogy a produkciók frissek maradjanak. A következő fontos csoport a társalkotók köre: a zeneszerzők, a látványtervezők, a kellékkészítők és a cirkusztechnika megálmodói és létrehozói. Az artistákkal és velük közösen ülünk le gondolkodni minden új produkció előtt.”

Alig hat év telt el a Recirquel első Müpa-beli bemutatója, a máig zsúfolt telt házakkal futó Cirkusz az éjszakában premierje óta, s e rövid idő alatt hosszú utat jártak be a művészek. Vági Bence elárulja, hogy kezdetben nem volt kimondott cél az, hogy külföldön is „megcsinálják magukat”, ugyanakkor viszonylag korán rájött, hogy van ebben fantázia

Ide kapcsolódik:
Vági Bence: „A vizes vébé látványos fináléjából is merítettem"

„2012-ben, az első előadást követően először jutottam el New Yorkba, bejelentkeztem Joseph V. Melilló-hoz, a BAM (Brooklyn Academy of Music) egyik alapítójához, aki jelenleg ügyvezető producerként vesz részt az Akadémia irányításban. Később tudtam meg, hogy másoknak évekbe telik, míg bejutnak hozzá, én meg egyszer csak ott ültem nála a Cirkusz az éjszakában trailerével. Tetszett neki, megköszönte, és azt mondta, hogy számoljak be a folytatásról.

„A kör most bezárul: 2019 februárjában három estén lépünk fel a Non Solusszal a világ egyik legfontosabb befogadó színházában, ahol magyar művész az elmúlt évtizedekben nem kapott lehetőséget.”

A New York-i debütálást érdemes tágabb kontextusba helyezni. A műfajok, stílusok, esztétikák keveredése korunk mindennapos, inspiráló tapasztalata. Vági Bence szerint azonban még mindig érződik némi tartózkodás az újcirkusszal szemben a világ nagy előadó-művészeti fesztiváljain. „Kevés újcirkusz-társulat jutott el odáig, hogy az előadásaikat egyértelműen a magas művészet részeként kezeljék: mintha a cirkusz alacsonyabb rendű volna, mint a színház vagy a kortárs tánc. Ugyanakkor az edinburgh-i elismerés állásfoglalás volt amellett, hogy amit mi csinálunk, jóval több egy szórakoztató műsornál. Míg a köztes pozícióval a cirkusz jó száz éve küzd, az újcirkusz lehetőséget ad arra, hogy az artisták szerepének újragondolásával az egész műfaj kerüljön más kontextusba.”

Recirquel Társulat: My Land – Fotó: Tamás Réthey-Prikkel Photography

A külföldi fellépéseket szervezni, kiszámítani, betervezni eleinte lehetetlen volt, különösen az induló, kis létszámú csapattal. A Recirquel maga is folyamatosan kutatja a lehetőségeket, de egyre több megkeresés érkezik hozzájuk. Mai napig a legtöbbet külföldön játszott előadásuk a 2014-ben bemutatott, Brassaï fotói által ihletett Párizs éjjel

„Ez egy kapunyitó előadás, aminek már a címe hívogató, de fontos szempont, hogy a meghívó színházakat nem állítja nagy technikai kihívások elé. A nézők imádják az előadás sejtelmes, frivol hangulatát, és ha megszerettek minket, könnyebben hívnak újra egy másik előadással.” – avat be egy újabb kulisszatitokba Vági.

De vajon miben más külföldi közönség előtt fellépni? „Olyan ez, mint amikor egy sportoló nyer az olimpián: kicsit borsot tör a többiek orra alá, miközben megmutatja, mi az, amit csak ő tud. Amikor a produkció végén állva tapsol a közönség, amikor egy színházi menedzser hálásan köszöni meg a fellépést, az valódi boldogság.

De kapjunk bármilyen elismerést, úgy gondolom, hogy az elbizakodottság elkerül minket, mivel megtanultuk, hogy csak kérdések mentén, keresgélve lehet előrelépni.”

Amikor arra kérem Vági Bencét, hogy mondjon három emlékezetes pillanatot az elmúlt hat évből, hosszan gondolkodik.

Vági Bence – forrás: Recirquel

„Edinburgh az első: az artisták folyamatosan mondták, hogy miénk lesz az első hely, de a legvégéig nem mertem elhinni. Sosem felejtem el azt sem, amikor Joe Melillo elém tette a New York-i fellépés dátumait. Végül a vizes világbajnokság, a FINA zárógálájának a végét említem. Több száz közreműködő érezte ugyanazt: együtt vagyunk, együtt lélegzünk. És talán akkor született meg az a bizonyos új, a cirkuszt, a kortárs és klasszikus táncot, a mozgásművészetet és a színházat ötvöző műfaj, a cirque danse is, amely már a Non Solus alkotásakor jelen volt, majd a My Land készítésekor teljesedett ki…”

Vági Bence

A Sir Paul McCartney alapította és patronálta Liverpool Institute for Performing Arts koreográfus-rendező szakán szerzett diplomát, ahol tanulmányai során a kabarék és a varieték iránti fokozódó érdeklődése és kutatásai vezették el a cirkusz addig általa kevésbé ismert világához.

A zenés és a táncszínház esztétikai alapjairól indulva új nyelvet teremtett a nagy hagyományokkal rendelkező és méltán világhírű magyar cirkuszművészetben. A kimagasló technikával rendelkező artistákat a tánc-, a zene- és a színházművészet világába bevezetve egyedi, közép-kelet-európai újcirkusz-stílust hozott létre.

A 2012-ben alapított Recirquel társulat ez idáig négy egész estés előadást állított színpadra: 2013-ban a Cirkusz az Éjszakában, 2014-ben A Meztelen Bohóc és a Párizs Éjjel című előadásokat, 2015-ben pedig a Non Solus-t.

Vági Bence társulatát és produkcióikat egyre nagyobb nemzetközi figyelem is kíséri: oroszországi szereplésüket sikeres dél-franciaországi, szerbiai és hollandiai turné követte, mely alapján meghívást kaptak több európai, dél-amerikai és keleti országba.