A Szegedi Kortárs Balett produkcióját a Tisza-parti városban február 22-én, a Nemzeti Táncszínházban pedig február 28-án láthatja először a közönség.
A Kossuth-díjas koreográfus a csütörtöki főpróbája előtt elmondta, hogy az előadás nagyon hosszú folyamat eredményeként született, több irányból érkezett impulzusoknak köszönhetően. Ezek között a legfontosabbak az alkotás folyamatában megtalált különleges élmények és a magánéleti, családi hatások voltak.
A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője úgy fogalmazott, gyakran felteszik neki a kérdést, hogyan születik egy koreográfia. Az egyszerű válasz erre szerinte, hogy egy-egy mű hosszú, egymásra épülő gondolkodási folyamat eredménye.
Az alkotás folyamatában mégis van valami misztikus, egy-egy darab nemcsak saját élményeiből, hanem az emberiség közös tudásából is táplálkozik.
A Credo főszereplője egy művészember, akinek meg kell küzdeni az alkotás folyamatával. A darab négy generáción keresztül meséli el egy család sorsát. A műben egymást váltva, olykor pedig párhuzamosan jelennek meg a különböző idősíkok: az 1920-as, ’40-es és ’70-es évek és napjaink világa.
Az előadás jelmezeit Bianca Imelda Jeremias, a díszleteket Tóth Kázmér tervezte. A Credo zenéjét Arvo Pärt, Johann Sebastian Bach, Frédérich Chopin és Födő Sándor műveiből állították össze. A záró szakaszban Arvo Pärt Credo című, a hitről szóló műve hangzik fel, amelyet 1968. november 16-án mutattak be Tallinban, az akkori Szovjetunióban. A zeneművet röviddel később betiltották, Arvo Pärtnak pedig 1980-ban el kellett hagynia hazáját. Nyugat-Európában telepedett le, és a modern egyházzene meghatározó alakjává vált.
(Via MTI)