Egy film, ami elősegítette a viola da gamba újrafelfedezését

Alain Corneau: Minden reggel - forrás: filmkatalogus.hu

Sok olyan filmet ismerünk, amelyek meghatározták egy-egy korszak divatját. Ezek a trendek aztán évtizedekkel később sem veszítettek vonzerejükből, gondoljunk csak Humphrey Bogart ikonikus öves ballonkabátjára, amelyet a Casablancában viselt, vagy a Szellemirtókkal megerősödő, a női hősök iránti rajongásra. De létezik olyan mozi is, ami a francia barokk zene és a viola da gamba divatjának újjáéledését hozza?

A kérdést egy 1991-ben készült Alain Corneau-dráma, a Minden reggel válaszolja meg, amely Gérard Depardieu főszereplésével és a kiemelkedő régizene-szakértő és gambajátékos, Jordi Savall zenéjével repít vissza minket Marin Marais, a viola da gamba legmeghatározóbb zeneszerzője és előadója életének utolsó napjaiba.

„A fiatalokat is lenyűgözte a film” – mondta Jordi Savall, aki legutóbb a Le Concert des Nations zenekarral a Carnegie Hallban adta elő a rendkívül népszerű filmzenét.

A 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon Jordi Savall is fellép. Koncertjét április 5-én hallhatja a közönség a Zeneakadémia Nagytermében. 

A Minden reggel rengeteg díjat besöpört és a világ minden pontján szerzett magának rajongókat, emellett olyan embereket is megfogott, akik sosem hallgatnának barokk zenét. Franciaországban még Michael Jackson albumainál is népszerűbb lett a XIV. Lajos korát idéző filmzenéjét tartalmazó  korong, a mozi amerikai bemutatójának hetében pedig néhány New York-i lemezboltban több kelt el a Marais, Lully és Sainte-Colombe műveivel színesített albumból, mint Madonna Erotica című lemezéből. Miközben megannyi zenésznek, hangszerkészítőnek és zenetanárnak szinte ijesztő volt a filmzene mindent elsöprő sikere, sokaknak megváltoztatta az életét.

A film különösen fontos a viola da gamba modern reneszánszában, hiszen hatására számos zenész fedezte fel és kezdett komolyan foglalkozni a hangszerrel. „A viola da gamba-család tagjai a legrégebbi európai vonós hangszerek közé tartoznak. Népszerűségük és fénykoruk olyannyira a reneszánsz és a barokk zenei korszakaihoz köthető, hogy nem sokkal a 18. század közepe után, a hegedűk rohamos előretörésével teljesen ki is mentek a divatból” – írja Barokk sarok című blogunk szerzője, Illés Szabolcs.

Ide kapcsolódik:
Szuflé vagy debreceni páros - avagy a viola da gamba hazai helyzete

Habár több gambajátékos megjegyezte a film kapcsán, hogy Depardieu úr talán kevésbé meggyőzően imitálja a hangszeren való játékot, mégis inkább a film pozitív hatásaira hivatkoznak: a Minden nap premierje után egyre több diák kezdett el érdeklődni a gamba iránt, a koncerteken pedig hirtelen újabb közönség bukkant fel.

Alain Corneau rendező, aki 2010-ben hunyt el, arra kérte Jordi Savallt, hogy ne úgy játssza a filmzenét, ahogy általában a koncerteken tenné, hanem úgy, mint maga Marin Marais, érzelmileg túlfűtött pillanataiban.

(Via The New York Times)