A sydney-i Operaház új épületének megtervezésére 1954-ben írtak ki pályázatot, amelyen összesen 32 országból 233 jelentkező vett részt. A nyertes egy addig ismeretlen dán építész lett, Jørn Utzon, akinek ötleteit a vártnál sokkal nehezebben valósították meg. De vajon mi történt a többi tervvel, amelyek sosem épülhettek meg?
A nyertes tervet Sydney hatalmas jachtkikötője, illetve az ott gyakran látható vitorlák ihlették, kivitelezése azonban műszakilag komoly nehézségeket okozott. A terv és költségei természetesen teljesen lázba hozták a város lakosságát. Az önkormányzat 7 millió ausztrál dollárt szavazott meg az építkezésre, aminek idejét 9 évre határozták meg, azonban az építkezés tíz évnél többet vett igénybe, és a tényleges költségei meghaladták a 100 millió dollárt.
Az azóta világhírű és ikonikus épület kivitelezését keserű küzdelem kísérte. A tervező Utzon 1966-ban műszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt visszavonult és elhagyta Ausztráliát, mi több, a hiányzó pénzösszeget kénytelenek voltak lottóbevételekből fedezni az építők. Utzon végülis soha sem látta élőben az elkészült operaházat, pedig ennek az épületnek köszönhette hírnevét, de Sydneyre is másképp néz a világ az operaház elkészülte óta.
A sydney-i Operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel. Sokak szerint a második világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.
A nyertes terv mellett azonban több száz, soha el nem készült, de minden bizonnyal szintén nagyszerű ötlet maradt parlagon, amelyek közül néhányat most láthatunk is: az ausztrál Budget Direct vállalat az Egyesült Királyságban működő NeoMan kreatív stúdiót azzal bízta meg, hogy venezuelai építész-szakemberekkel együttműködve vizsgálja át a meg nem valósult operaház-terveket, majd készítsen belőlük élethű fotókat.
Íme, hat alternatíva a Sydney Opera épületére.
(Via The Guardian, Építészfórum)