Ki ismerhetne jobban egy zeneművet, mint maga a szerző?

Eötvös Péter - forrás: Müpa Budapest

Egy zeneszerző műveit akkor a legizgalmasabb meghallgatni, ha az alkotó egyben az előadó is. Amikor az Allegro barbarót Bartók zongorázza, amikor a Psalmus Hungaricust Kodály vezényli, az különleges tapasztalat: ilyenkor úgy érezzük, az abszolút hitelesség élményével gazdagodunk.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Mert ki ismerhetné jobban egy zenemű tempóit, színeit, hangsúlyait, ki tudhatna többet a kompozíció mondanivalójáról és arról, hogyan lehet azt a szerzői szándékhoz híven közvetíteni, mint maga a szerző?

Eötvös Péter nemcsak korunk egyik izgalmas, sikeres zeneszerzője, de elhivatott karmester is, akinek legsajátabb területe a 20. és 21. század zenéjének megszólaltatása. Ezúttal saját alkotásait vezényli a Pannon Filharmonikusok élén. Három művet hallunk a hetvenöt éves komponistát ünneplő szerzői esten.

Ide kapcsolódik:
A Pannon Filharmonikusok szerzői esttel köszöntik Eötvös Pétert 75. születésnapján

Az első – The Gliding of the Eagle in the Skies – egy olyan baszk népdal hatására született, amely a sas röptét vetítette a zeneszerző képzeletének vásznára. A második – Alle vittime senza nome – azoknak a névtelen áldozatoknak állít emléket, akik háború sújtotta hazájukból zsúfolt halászbárkákon menekülve a tengeren próbálnak békés országokba jutni, ám a hullámok között lelik halálukat.

Ide kapcsolódik:
Az állandóság univerzuma - Eötvös Péter 75

Végül a harmadik, a Halleluja különösen kedves lehet a magyar közönség számára, hiszen az Esterházy Péter szövegére írt Oratorium balbulum (dadogó oratórium) hazai bemutatója 2016 novemberében éppen a Müpában valósult meg – akkor is a szerző vezényletével.