Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, egyetemi tanár, érdemes művész 1949. március 3-án született Budapesten.
Édesapja Ascher Oszkár Kossuth-díjas színész, előadóművész, rendező. Előbb bölcsésznek tanult, majd 1973-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán szerzett diplomát. Szép Ernő Patika című darabjával vizsgázott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd oda is szerződött. Neve összeforrt a kaposvári színház fénykorával, amikor néhány rendezőtársával igazi művészszínházat hozott létre.
1978-ban Zsámbéki Gábor hívására a társulat néhány vezető művészével együtt Budapestre, az újjászerveződő Nemzeti Színházhoz szerződött. Vendégművészként továbbra is folyamatosan dolgozott Kaposváron, ahová 1981-ben vissza is szerződött, 1983-tól 2003-ig a Csiky Gergely Színház főrendezője volt. A Katona József Színházban a teátrum 1982. évi megalakulásától kezdve rendez, a színháznak 1989-től tagja, 2011-től főrendezője.
1989-ben a párizsi Európai Színházi Tanács alapító tagja volt, tiszteletbeli tag az Európai Színházak Uniójában, 1993-tól rendes tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1983-tól 2020-ig tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 2003-ban Novák Eszterrel közösen ő indította el az első zenés színész osztályt. 2006 és 2014 között az egyetem rektori posztját is betöltötte.
A darabok színpadra állításában nagyon fontosnak tartja a kimunkált színészi játékot, a hétköznapi igazságok letisztult kifejezését. Pályája során számos műfajban, klasszikus és kortárs darabokat is rendezett, Csehov összes nagydarabját színre vitte.
Fontosabb rendezései között van a Beckett: Godot-ra várva, Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő, Osztrovszkij: Jövedelmező állás, Bulgakov: A Mester és Margarita, Erdman: Az öngyilkos, Molière: Mizantróp, Heinrich Böll-Bereményi Géza: Katharina Blum elveszett tisztessége, Molière: Dandin György, Sondheim: Sweeney Todd, Kroetz: A vágy, Hamvai: Hóhérok hava, Reza: „Művészet”, Gorkij: Barbárok, Crouch-McDermot-Hoffmann: Jógyerekek képeskönyve, Parti Nagy: A Bandy-lányok, Ibsen: Peer Gynt.
A Magyar Állami Operaházban 1979-ben mutatkozott be, Mozart Idomeneóját állította színpadra, majd 2007-ben Vajda János Karnyóné című operáját rendezte, amelynek szövegkönyve Csokonai Vitéz Mihály színdarabján alapult. Számos színházfilm rendezése fűződik a nevéhez, s pályája kezdetén több mozifilmben is játszott színészként, tavaly a Rossz versek című filmben bukkant fel néhány pillanatra.
Vendégrendezőnek hívták Bécsbe, Berlinbe, Lyonba, számos alkalommal Helsinkibe. A Katona József Színházban rendezett Csehov-darabok, a Három nővér, a Platonov és az Ivanov több földrészen arattak osztatlan kritikai és közönségsikert, az Ivanov 2008-ban Moszkvában megkapta az évad legjobb külföldi előadásának járó Arany Maszk díjat.
2010-ben a Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő és drámaíró férje, Andrew Upton vezette Sydney Theatre Company felkérésére megrendezte Csehov Ványa bácsi című színművét, olyan világsztárokkal, mint Cate Blanchett, Richard Roxburgh és Hugo Weaving. A darabot Sydney után a washingtoni Kennedy Centerben és a New York-i Lincoln Centerben is sikerrel játszották.
1983-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1988-ban érdemes művész lett, 1992-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „kiemelkedő, nagy hazai és nemzetközi sikerű színházi rendezéseiért, amelyekben példamutató következetességgel az írói szándékot közvetíti a közönségnek”.
1998-ban Hevesi Sándor-díjat, 2003-ban Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. Több alkalommal részesült a Színikritikusok Díjában és a Pécsi Országos Színházi Találkozó Díjában, 1990-ben az évad legjobb rendezőjének választották.
(Via Színház.org)
