A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb ásza, Vincent Willem van Gogh utolsó éveit hallucinációk és epilepsziás rohamok tették elviselhetetlenné, ám ezek ellenére élete legvégéig lázasan dolgozott. De vajon melyik az utolsó kép, amelyet ránk hagyott? Úgy fest, egy évszázadon át helytelenül sejtettük.

1890 júliusában, kevéssel azt követően, hogy orvosa tünetmentesnek nyilvánította, újabb roham tört Vincent van Goghra, aki nem sokkal ezután szíven lőtte magát az auvers-i vár közelében. Harminchét éves volt és még két napot élt. Azt kívánta, hogy holland földbe temessék el.

Olyanfélébe, amilyen az amszterdami Rijksmuseum tulajdonában lévő, Hollók a gabonaföld felett című képen látható. A festmény 1890-ben készült, és hosszú időn át makacsul tartotta magát a mítosz, hogy ez volt Van Gogh utolsó munkája.

Az éjfeketébe boruló égen baljós, szellemszerű madarak vitorláznak és a kép középpontjában kanyargó ösvény is a semmibe fut. Ebből nem nehéz levezetni, hogy az élettől búcsúzó művész ily módon int istenhozzádot a földi napoknak és az alkotásnak.

Csakhogy a tények mást mutatnak. Legalábbis a Van Gogh Múzeum kutatói szerint, akiknek azért nincs könnyű dolguk, amikor cáfolni szeretnék ezt az emberöltők óta a művészetszeretők tudatában élő képet.

A toposz talán Irving Stone A napsugár fia című, 1934-ben megjelent, Van Goghról szóló bestsellerében tűnik fel elsőként. Stone prózája szerint a festő azt követő napon lett öngyilkos, hogy elkészült a hollós festménnyel és ezt a képet erősítette a kötetből 1956-ban forgott, Vincent Minelli-féle filmadaptáció is, de Julian Schnabel Az örökkévalóság kapujában című, 2018-as mozija is a gabonaföld-motívummal játszik el.

Pedig bármennyire illene is a Van Gogh-mitológiába, nagyon úgy fest, hogy nem a Hollók a gabonaföld felett volt a mester utolsó képe. És Teio Meedendorpnak, a Van Gogh Múzeum kutatójának a hyperallergic számára küldött emailje szerint ez már a 20. század eleje óta sejthető. Csak hát a legendák makacs dolgok, így a Gabonaföld-hívők azzal sem foglalkoztak túl sokat, hogy Van Gogh maga datálja egy kései levelében július 10-re (vagyis több mint két héttel halála előttinek) a szóban forgó festményt.

Vincent van Gogh: Három gyökér, 1890 – forrás: Wikipedia

Vincent van Gogh úgy 900 művet készített élete 37 éve alatt, és ezek közül nagyon keveset hagyott félbe. A hyperallergic említ egy Bert Maes és Louis van Tilborgh művészettörténészek által jegyzett, 2012-ben megjelent esszét is, amely éppen ezért érvel amellett, hogy a Gabonaföld helyett a befejezetlen Három gyökér című lehet Van Gogh legutolsó munkája.

Vincent van Gogh: Farm Auvers közelében, 1890 – forrás: Wikipedia

Csakhogy akad a kései művek között egy másik vázlatban maradt is, a Farm Auvers közelében című, amelyen azt a tájat festette meg Van Gogh, ahol az utolsó napjait töltötte.

Néhány kutató arra figyelt fel, hogy minél instabilabbá vált mentálisan, Van Gogh annál inkább az absztrakcióra törekedett. Innen nézve a Három gyökér címűt vélhetnénk az utolsó munkájának.

Nehéz tehát eldönteni, hogy a Három gyökér vagy a Farm-e a ránk maradt legkésőbbi Van Gogh-kép. Az viszont nagyon valószínűnek látszik, hogy semmiképpen nem a Gabonaföld az.

(Via hyperallergic.com)