Április 15-én a kora esti órákban tűz ütött ki a felújítás alatt álló párizsi Notre-Dame Székesegyházban. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél csaptak fel, és onnan terjedtek tovább.
A francia hatóságok nagy erőkkel kezdték meg az oltást, a tetőszerkezet a huszártoronynak nevezett központi toronnyal együtt azonban néhány óra múlva megsemmisült. Nem sokkal este kilenc után az egyik harangtornyot is elérte a tűz.
Éjfél körül már tudni lehetett, hogy megmenekül a Notre-Dame, a hatóságok azonban csak hajnali három óra körül jelentették be, hogy a párizsi tűzoltóság munkatársai teljesen megfékezték a tüzet, vagyis a szerkezetben nem esik több kár, a tornyok pedig elkerülik a teljes pusztulást. Gabriel Plus alezredes úgy nyilatkozott, hogy a következő órákban már csak azon kell dolgozniuk, hogy lehűtsék a katedrális tetőszerkezetének felhevült részeit. Azt kell biztosítaniuk, hogy ne gyulladjon ki semmi újra.
Éneklő tömeg gyűlt össze a lángokban álló Notre-Dame környékén:
Ave Maria pic.twitter.com/lb6Y5XV05a
— Ignacio Gil (@Inaki_Gil) 2019. április 15.
A katedrális főépítésze, Benjamin Mouton az Euronewsnak elmondta, hogy az oltást nagyon óvatosan és szakszerűen kell végezni, hiszen az erős vízsugarak további károkat okozhatnak a Notre-Dame-ban.
A Le Monde beszámolója szerint a székesegyház ablakai a tűz áldozatává váltak. Arról még nincs elegendő információ, hogy milyen súlyos károk keletkeztek, adott esetben megsemmisült-e a világ egyik leghíresebb orgonája. A műtárgyak számbavételénél szerencsésnek nevezhető, hogy 16 szobrot épp a napokban szállítottak el restaurálásra.
André Finot, a Notre-Dame Székesegyház szóvivője elmondta, hogy a kegytárgyak biztonságban vannak a sekrestyében lévő Kincstárban. Az ANSA olasz hírügynökség szerint a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről.
A világ egyik leghíresebb orgonája
A párizsi Notre-Dame székesegyház nagyorgonájának története a 14. század első harmadára nyúlik vissza, az első hangszert Jean de Bruges építette. Az orgonát 1730-ban, XV. Lajos parancsára ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteres lett. A 19. században Aristide Cavaillé-Coll Barker-emeltyűk segítségével 86 regiszteresre bővítette a hangszert. A 20. század folyamán Louis Vierne és később Pierre Cochereau kérésére átintonálták, s teljes elektronikus vezérlést kapott. Az 1990-es évek tökéletes felújítási munkálatai révén a vezérlést teljesen számítógép alapúvá tették. Ma a Notre-Dame 113 regiszteres és ötmanuálos nagyorgonája a világ egyik legjobb hangszerének számít.
Talán ez az utolsó felvétel, ami a világhírű orgonán szólalhatott meg:
A nagy áttörést a francia orgonamuzsikában César Franck szimfonikus hangzású orgonamuzsikája hozta. A párizsi Conservatoire-ban tanárként számos tehetséget fedezett fel, közülük az egyik legnagyobb Louis Vierne volt, aki 1900-1937 állt a párizsi Notre Dame szolgálatában. Hasonlóan hosszú időn át vezette a katedrális zenei életét Pierre Cochereau (1955-1984), kinek kezdeményezésére tovább tökéletesítették a hangszert. 1985-től a három hivatalban lévő orgonista Olivier Latry, Philippe Lefebvre, valamint Jean-Pierre Leguay.
Újjáépül a Notre-Dame
Tervezett programját lemondva a helyszínre érkezett a francia elnök is, aki úgy nyilatkozott, hogy „a legrosszabbat elkerültük, még ha a csatát nem is sikerült teljesen megnyerni. A következő órák nehezek lesznek”. Emmanuel Macron bejelentette, hogy évekbe telik majd, de újjáépítik a Notre Dame-ot, amihez nemzetközi adománygyűjtésbe is kezdenek.
Így épült fel a párizsi Notre-Dame a középkorban:
A Gucci és Yves Saint Laurent divatmárkákat is tulajdonló Kering Group vezérigazgatója, François-Henri Pinault azonnal 100 millió euró adományt ajánlott fel a székesegyház megmentésére.
(Via BBC, Le Monde, Euronews, HVG)
