Világszerte mintegy másfélszáz kiállítással készülnek Leonardo da Vinci halálának ötszázadik évfordulójáról. Az idáig lezajlott és az ezután következő tárlatokról mi is több cikkben írtunk. Az emlékév tán legnagyobb kiállítását a Louvre-ban rendezik, a kérdés csak az, hogy a mester minden festménye megérkezik-e Párizsba.
A hvg.hu remek cikkben foglalja össze a Leonardo-kölcsönzések körüli huzavonát. Annyi bizonyos, hogy egyetlen múzeum sem szívesen ad kölcsön Leonardo-festményt. Felbecsülhetetlen értékükön, sérülékenységükön és a biztonsági kockázatokon túl azért sem, mert a hiányuk csalódást okoz azoknak, akik az állandó kiállítási helyükön nem láthatják azokat.
Ősszel az a Louvre készül egy monstre Leonardo-tárlatot rendezni, amely – az I. Ferenc által megvásárolt Mona Lisa mellett – az itáliai mester négy másik képével is büszkélkedhet. A párizsi múzeum mellett még a firenzei Uffizi Képtárnak van egynél több – szám szerint három – Leonardo-festménye. A szóban forgó kiállítás előkészítésének legizgalmasabb, francia–olasz miniválságot előidéző kérdése éppen az lett, hogy ezek eljutnak-e Firenzéből a francia fővárosba.
A Louvre biztosra akart menni, ezért Emmanuel Macron elnök és általában a politika közbenjárását kérte a képek megszerzéséhez, és sokáig úgy tűnt, sikerrel járnak.
Olaszországban azonban időközben kormányváltás történt, és az új, jobboldali populista kormány sokáig elzárkózott a kölcsönzéstől, amiben támogatta az Uffizi német igazgatója, Eike Schmidt is, azt állítva, hogy a képek sérülékenysége nem teszi lehetővé a szállításukat. Mintha csak egy éppen Leonardo korát idéző kisebbfajta kontinentális hadüzenetváltás zajlott volna le a felek között.
Róma emlékeztetett arra is, hogy a Louvre soha nem adta kölcsön a Mona Lisát. Egyszer mégis elkerült Olaszországba: 1911-ben egy olasz szobafestő ellopta a Louvre-ból, majd két év múlva el akarta adni az Uffizi Képtárnak, ám az igazgató feljelentette, és a párizsi múzeum visszakapta a képet, amely voltaképpen csak ezek után nyerte el igazi kultstátuszát.
A csörte azzal végződött, hogy az olaszok úgy döntöttek, kölcsönadják a Leonardo-festményeket, Emmanuel Macron pedig Sergio Mattarella köztársasági elnökkel május 2-án Amboise-ban együtt emlékezik meg Leonardóról.
Az olasz fordulatot elősegítette az a francia ígéret, hogy jövőre, Raffaello halálának 500. évfordulóján a francia múzeumok nagyvonalú kölcsönzésekkel támogatják majd az olaszországi kiállításokat. A Louvre-nak ily módon egyedülálló esélye nyílik arra, hogy a tervek szerint október 24-én nyíló tárlatán a rajzok és plasztikák mellett bemutassa Leonardo húsznál kevesebb fennmaradt festményének zömét.
A rajzokat könnyebb megszerezni, hiszen a Louvre számíthat például II. Erzsébet angol királynőre, aki mintegy félezret birtokol közülük. A budapesti Szépművészeti Múzeum is kölcsönadja mindkét Leonardo-rajzát és az olasz mesternek tulajdonított nevezetes kis méretű bronz lovas szobrát is a tárlatra.
(Via hvg.hu)