„Megfosztani az operajátszást az életétől, a legnagyobb bűnök egyike” – Selmeczi György friss Kossuth-díjas

Selmeczi György - forrás: bmc.hu

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének egyetemi tanára részére kivételesen sokoldalú művészi pályája, a vokál-szimfonikus, kamara- és kórusművek mellett számos nagy sikerű színpadi előadás és filmalkotás zenéjét is magába foglaló, nagy ívű zeneszerzői életműve, valamint magas színvonalú oktatói munkája elismeréseként.

Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, érdemes művész 1952. március 8-án született Kolozsváron. Zenei tanulmányait a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte zongora, zeneszerzés, karmester szakon. A kolozsvári Állami Magyar Színházban töltött egy évad után 1976-tól a zeneművészeti főiskola miskolci zenetanárképző tagozatán tanított, s megalapította az Új Zenei Műhelyt.

Ide kapcsolódik:
A kortársat érdemes tágan értelmezni

A Miskolci Nemzeti Színház és a budapesti 25. Színház, a budapesti Várszínház és a József Attila Színház zeneigazgatója volt, a Hungaroton szerkesztőjeként dolgozott. 1987-től a Mérték Kulturális Értékvédő Egyesület elnöke, 1989-ben a Camerata Transsylvanica kamarazenekar újraalapítója és karmestere volt.

Én kolozsvári vagyok. Nekem a műfaj, az egész szakma, minden, amit eddigi életemben építettem, Kolozsvárról származik. Mindennek ez az alapja, mindennek ez az inspirálója, a szagok, a látvány, az emberek magatartása, mégpedig rettentő végletes magatartása.

1990-től a Kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarmestere és rendezője, a Budapesti Kamaraopera megalapítója és igazgatója, 1996-2000 között a Szolnoki Szigligeti Színház, 2008-ig a Nemzeti Színház zeneigazgatója, 2008-2010-ben a Kaposvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője, 2000-2002 között a Millenáris Park és Kulturális Programiroda művészeti vezetője volt, az AURIS Operatársulat alapítója és művészeti vezetője. 2002 óta Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, 2015 óta egyetemi tanára. 2008-tól a Kolozsvári Magyar Opera megbízott művészeti vezetője, 1999-től a Szolnoki Filharmonikus Zenekar vezető karmestere.

Megfosztani az operajátszást az életétől, a legnagyobb bűnök egyike, ami most tenyész. Kilúgozni, vegytisztára csinálni egyet jelent azzal, hogy unatkozunk az operában.

Az avantgárdból kiábrándulva a tradíciók, az erdélyi népzene és a bartóki-kodályi „tiszta forrás” felé fordult. Zenekari és vokális művek, kamarazene mellett színpadi és filmzenét (Ajándék ez a nap, Megáll az idő, Idő van, Angi Vera, Szerencsés Dániel, Szirmok, virágok, koszorúk, A részleg), több operát és musicalt komponált, operákat és operafilmeket rendezett. Háromszor kapta meg az Artisjus-díjat, 1982-ben és 1985-ben a filmszemle legjobb filmzenéért járó díját, 1999-ben Erkel Ferenc-, 2008-ban Duna-díjat vehetett át, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2012-ben érdemes művész címmel, 2015-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki.