A történelem leghíresebb középkori macska mancsnyoma

Egy macska lábnyomai egy középkori kéziraton - forrás: Museum of Artifacts

Egy macska sétált át egy 1445-ös, Dubrovnikban fellelt kéziraton, örök nyomot hagyva maga után. Az eset akár ma is megtörténhetne, de valószínű, hogy inkább egy laptop képernyőjén találkoznánk – a lemosható – bűnjelekkel. Úgy látszik, a macskamodor több száz év alatt sem változott.

Ősidők óta előfordul, hogy az ember igyekszik valamilyen formában megörökíteni a körülötte levő állatokat, a macskák pedig különösen gyakran kerültek a kultúra és a művészetek középpontjába. Gondoljunk csak az ókori Egyiptom és a macskák szövevényes kapcsolatára, Gustav Klimt, Salvador Dalí és Andy Warhol macskaimádatára, Edgar Allan Poe A fekete macska című novellájára vagy Bulgakov A Mester és Margaritájára, Lucian Freud Lány macskával című képére vagy a francia poszterfestészet egyik remekére, Théophile-Alexandre Steinlen Tournée du Chat Noir című alkotására, Fauré Dolly című zongoraszvitjére, melyben egy cica portréját zenésítette meg, de Ravel Macskaduettje is egy létező alkotás, melyet A gyermek és a varázslatból ismerhetünk, és így tovább, a végtelenségig…

Ide kapcsolódik:
A moszkvai Bulgakov-házban már két Behemót névre hallgató macska dolgozik

A macskanyomokkal tarkított 15. századi dubrovniki kéziratot egy Emir O. Filipović nevű kutatónak köszönhetjük, aki a nem mindennapi leletet megosztotta diákjaival és kollégáival is, akik közül Erik Kwakkel-nek fotót is küldött a különleges papírlapokról. „Sosem hittem volna, hogy ilyen nagy érdeklődést váltanak ki ezek a kis lábnyomok” – írta később Filipović, miután Kwakkel egy Twitter-bejegyzésben osztotta meg a mancsnyomokat ábrázoló fotót, ami elképesztő aktivitást váltott ki a közösségi oldal használóiból. „Nem túl gyakori, hogy egy kutató ilyen izgalmas dolgot talál, miközben monoton és unalmas levéltári nyilvántartásokon és adatbázisokon küzdi át magát nap mint nap” – idézte fel Filipović.


Emir O. Filipović a cica lábnyomok szenzációjára reagálva elmondta, azt reméli, hogy a fénykép túlmutat az egyszerű szórakoztató felfedezéseken, és hatására nagyobb érdeklődést mutatnak az emberek a középkori Mediterráneum kultúrája iránt is, de legalább a kutatókat ösztönözheti arra, hogy több figyelmet szenteljenek a középkori Dubrovnik és környékének történelmére.

(Via National Geographic)