Kiállítás akadály nélkül a szentendrei MANK Galériában

Kiállítás akadály nélkül - forrás: MANK

A szentendrei MANK Galéria inkluzív, képző- és iparművészeti alkotásokat bemutató kiállításán azok is megismerhetik a művészet világát, akiknek értelmi vagy testi akadályuk miatt kevésbé nyílik erre lehetőségük. A tárlat a megértési nehézséggel élőket, a látássérülteket és a mozgássérülteket is megszólítja, miközben a műveken keresztül a társadalom egészének küld üzenetet.

Testi és értelmi hátrányokkal élők elfogadása és megbecsülése áll a szentendrei MANK Galéria májusi képző- és iparművészeti kiállításának középpontjában. „Szeretnénk, ha olyanok is megismerkedhetnének a művekkel, a művészekkel, akiknek eddig nem volt lehetőségük vagy alkalmuk erre. Az inkluzív, akadálymentesített kiállítás keretében azok számára biztosítjuk a művészet örömét, akik valamilyen testi vagy értelmi fogyatékosság okán nem tudták ezt megtenni korábban” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a kiállítást szervező MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A kiállításhoz szervezett művészetpedagógiai foglalkozásra ezúttal is várják a környék iskoláscsoportjainak jelentkezését a kozonseg@alkotomuveszet.hu címen.

A kiállítás mindenki számára érdekességeket tartogat, a hagyományos tárlatokkal szemben azonban a megértési nehézséggel élők, a látássérültek és a mozgássérültek számára is befogadható alkotásokkal találkozhatunk a kiállítási térben.

Kiállítás akadály nélkül – forrás: MANK

A tárlat a társadalom egészének küld üzenetet, hiszen egyszerre foglalkozik a sokszor háttérbe szoruló társadalmi rétegekkel, és tűzi ki célul a társadalom ép tagjainak érzékenyítését.

„A kulturális intézmények és a művészet alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a periférián lévő társadalmi csoportokra”

– mondta el Dabi-Farkas Rita képzőművész, múzeumpedagógus, a kiállítás kurátora. „A társadalom építése szempontjából fontos, hogy a küönbözőség, az azonosság, az elfogadás, a differenciált üzenetközvetítés és a társadalmi integráció kérdéseire fókuszáljunk” – fogalmazott.

Kiállítás akadály nélkül – forrás: MANK

A munkák egy része azt dolgozza fel, milyen módon lehet a fent említett problémákkal foglalkozni, róluk üzeneteket közvetíteni. Horváth László Kínai székely című útifilmje a kerekesszékes művész két, Kínába vezető utazását mutatja be, amelyet a gyógyulás reményében tett meg. Különleges Tarr Hajnalka képzőművész Benti bútor című paravánja, amit a látása folyamatos romlásával küzdő Papp Károlyné Bánó Judittal készített közösen: a látássérült hölgy családi fotóiból szőtt paraván azt az állapotot mutatja be, ahogy jelenleg látja a vizuális világot.

Kiállítás akadály nélkül – forrás: MANK

Emellett olyan műveket is felvonultat a MANK Galéria, amelyek a hétköznapokból kimaradó információkat, élményeket kínálnak a fent említett hátrányos helyzetű célcsoportoknak. Boros Mátyás Cet című munkája egy lapszéli firka felnagyítása, amelynek gesztusai kitapinthatóak, ez egy olyan vizuális terület, amit a magas művészet gyakran használ, de a látássérültek felé való taktilis művészetközvetítésből kimarad.

Kiállítás akadály nélkül – forrás: MANK

Ádám Zsófia Koreográfiák Bolcsóra című installációjában Bolcsó Bálint zeneszerző által komponált zeneművekre mozdulnak, rendeződnek hungarocellgolyók, és így válnak a hangok ezzel érezhetővé, láthatóvá.

Kiállítás akadály nélkül – forrás: MANK

A kiállításhoz kapcsolódóan számos beszélgetést szervez a MANK, ahol a képző- és az iparművészet területéről érkező művészek vitatják meg azt, miért tartják fontosnak a társadalmi láttatás kérdéskörét. A szakmai találkozókon szó lesz továbbá a művészeti közvetítés és a múzeumpedagógia területeiről érkezett szakemberek részvételével a differenciált közvetítések módszertanáról, a meglévő gyakorlatokról és a hiányosságokról. „Szeretnénk felhívni a figyelmet az együttműködések fontosságára” – mondta el a kurátor.

Kiállító művészek

Ádám Zsófia, Blank Design (Lengyel Anna Polly, Csizmazia András), Boros Mátyás, Gálik András & Kis Varsó, Horváth László, Modor Viktória, Orr Péter, Perceptual Thinkers, Tarr Hajnalka és Papp Károlyné Judit