• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Intermezzo Kiállítás Zene

Leonardo da Vinci, az emberiség történetének legnagyobb géniusza

Szerző: Papageno2019. május 1.
Facebook Twitter E-mail
Leonardo da Vinci

1452. április 15-én született, és 1519. május 2-án hunyt el Leonardo da Vinci. Nem túlzás róla azt állítani, hogy az emberiség történetének legkíváncsibbja, legsokoldalúbb alkotója, tudósa, művésze volt: egyszerre volt matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, festő, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. 

Az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte úgy fogalmazott: Leonardo halhatatlanságát talán éppen az adja, hogy nincsen olyan terület, amelyben ne próbálta volna ki magát, és ne alkotott volna az irodalomtól a festészeten át a tudományok legkülönbözőbb ágáig. Nem túlzás azt állítani, 2019-ben az egész világ őt ünnepli. Milánóban, Firenzében és Vinciben is izgalmas tárlatok nyílnak, Nagy-Britanniában pedig egyszerre 12 városban lehet majd megtekinteni a mester rajzait. A legteljesebbnek azonban a Louvre ősszel nyitó kiállítása ígérkezik, amely 17, Leonardónak tulajdonított festményt vonultat fel a tervek szerint.

Ide kapcsolódik:
Mona Lisa és a milói Vénusz otthona

A kérdés csak az, hogy a mester minden festménye megérkezik-e Párizsba, mert egyetlen múzeum sem szívesen ad kölcsön Leonardo-festményt. Felbecsülhetetlen értékükön, sérülékenységükön és a biztonsági kockázatokon túl azért sem, mert a hiányuk csalódást okoz azoknak, akik az állandó kiállítási helyükön nem láthatják azokat. A legfelsőbb politikai körökig érő művészettörténeti vitákat ebből a cikkünkből ismerheti meg.

Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas kiállítás – Forrás: szepmuveszeti.hu

Budapest sem maradt ki a sorból: a felújított Szépművészeti Múzeum is egy Leonardo-kamaratárlattal várta a látogatókat. A budapesti Lovast Leonardo és kortársai külföldi gyűjteményekből kölcsönzött, itthon először látható remekműveinek társaságában mutatták be. Leonardo tíz rajza, valamint az általa inspirált pályatársak szobrai hűen idézték fel azt a reneszánszban megoldatlan problémát, amellyel Leonardo bő négy évtizeden át igyekezett megbirkózni: a szabadon álló, ágaskodó lovas szobor megalkotását. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött lovas bronzszobor mindig is a figyelem középpontjában állt. A kérdés, hogy Leonardo saját kezű alkotása, vagy csupán a nagy mester hatásáról tanúskodik, a mai napig vita tárgya.

Leonardo da Vinci és a neki tulajdonított, a Victoria & Albert Múzeumban őrzött szobor – montázs: Papageno

Számos térplasztika esetén merült már fel Leonardo szerzősége, de eddig egyszer sem sikerült minden kétséget kizáró bizonyítékot felmutatni, így ha a feltevés igaz, ez az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől. Egy olasz művészettörténész Leonardo da Vincinek tulajdonítja a londoni Victoria & Albert Múzeumban őrzött, Szűz Máriát a nevető Jézussal ábrázoló szobrot, amelyet eddig a 15. századi mesternek Antonio Rossellino alkotásának tartottak, de vannak ezt cáfoló hangok is. Mi összeszedtük az érveket és az ellenérveket.

Monna Vanna és Mona Lisa – montázs: Papageno

A szobrok mellett egy festmény is az érdeklődés fókuszába került. Az észak-Párizsban található Condé Múzeum gyűjteményében található szénrajzot vizsgáló szakértők szerint nem lehet kizárni, hogy a reneszánsz legnagyobb mestere készítette a Simonetta Vespuccit ábrázoló művet. A kivételesen gazdag reneszánsz kollekcióval rendelkező múzeumban júniusban A meztelen Mona Lisa címmel nyílik kiállítás. A Franciaország egyik legrégebbi nemesi családjának egykori birtokán működő intézménynek a 19. század közepén került be a gyűjteményébe az a Monna Vanna néven is ismert szénrajz, amelyet a múzeum friss közleménye szerint Leonardo köre vagy maga a mester készíthetett. A szakértői érvelést ide kattintva, cikkünkben olvashatják el.

Olvasóink döntésében segíthetnek Leonardo vázlatfüzetei, amelyek közül kettőt a londoni Victoria and Albert Museum (V&A) tett elérhetővé online. Az adományozóról elnevezett Codex Forster I két vázlatfüzetből áll, amelyeket Leonardo da Vinci halála után kötöttek egybe. Egyikük 1487-90-ből származik, még Milánóból – ebben hidraulikai mérnöki tevékenységébe kaphatunk betekintést, láthatunk csatornaásáshoz használható gépet, és olyan szerkezetet is, amely a víz mozgatását, a vízszint megemelését teszi lehetővé, de geometriával és szilárd anyagok mérésével is foglalkozik -, a másik 1505-ből, már Firenzéből való.

Ide kapcsolódik:
„Bizonyítani tudom, hogy a festmény nem Leonardo da Vinci alkotása”

Szintén vita tárgya a világ legdrágábban elkelt műalkotása is. Neves művészettörténészek, köztük Matthew Landrus, az Oxfordi Egyetem történésze megkérdőjelezi, hogy Leonardo da Vinci festette a világ legdrágább festményét, a Salvator Mundit. A neves Leonardo-kutató szerint a Krisztus-portrét a reneszánsz mester stúdiójában dolgozó Bernardino Luini készítette, akinek művei manapság egymillió fontért kelnek el a műtárgypiacon. A Salvator Mundit múlt év novemberében 450 millió dollárért (120 milliárd forint) vásárolta meg a Christie’s New York-i árverésén az abu-dzabi kulturális minisztérium. A kristálygömböt tartó, kék köpenyben lévő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították.

Ide kapcsolódik:
Milánó több, mint egy Scala

Jó tíz évvel ezelőtt röppent fel a hír, hogy Leonardo da Vinci festménye, Az utolsó vacsora zenei kódot is rejt: a kenyerek és a kezek a hangjegyek, azokat lejátszva egy körülbelül 40 másodpercet requiemet kapunk. Erről itt győződhetnek meg. Milánó könnyen és gyorsan elérhető repülővel, így a képet akár élőben is megtekinthetjük. De a városban több helyen is meggyőződhetünk Leonardo zsenijének sokoldalúságáról. Feltalálói életművéről a Természettudományi Múzeumban bizonyosodhatunk meg. A Szent Ambrus Könyvtárban 1637 óta őrzik a Codex Atlanticus gyűjteményt, ívein kidolgozott tervekkel és vázlatos rajzokkal, amelyek közt hadászati gépektől csatornázásig, anatómiai és botanikai tanulmányoktól hangszereket érintő feljegyzésekig mindent megtalálhatunk. Egyszerre mindig 16 lapot állítanak ki, a sötét könyvtárban csak ez a 16 tárló világít. A galériában megcsodálhatjuk a Leonardónak tulajdonított Zenész képmását, amely a Sforza-udvar egyik muzsikusát ábrázolja.

Két bélyeg a Királyi Posta által kibocsátott jubileumi sorozatból – forrás: artnet.com

Az olasz posta május 4-én négy bélyeget bocsát ki a Leonardo-emlékévre. Ugyanekkor az olasz jegybank kéteurós pénzérméket hoz forgalomba, amelyekre Leonardónak a Hölgy hermelinnel című festménye részletét verik. A legnagyobb reneszánsz mestert nem csupán hazájában ünneplik: a Royal Mail olyan rajzokból összeállított bélyegsorozatot jelentetett meg, amely az Angliában megtekinthető da Vinci-tárlatokhoz is kapcsolódik.

reneszánsz leonardo da vinci
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzés82 évesen elhunyt Koren Tamás balettmester
Következő bejegyzés Az operavilág legrangosabb díját kapta Kurtág György darabja

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Mai magyar zeneszerzőkről jelent meg angol nyelvű kötet

2022. május 29.1 perc olvasás
Alföldi Róbert – fotó: Borovi Dániel
Intermezzo

A legjobb színésznek járó díjat kapta Alföldi Róbert Szegeden

2022. május 29.2 perc olvasás
Jelenet A szomorúság háromszöge című filmből - forrás: YouTube
Intermezzo

Svéd vígjáték nyerte el az Arany Pálmát Cannes-ban

2022. május 29.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.