A Brit Filmintézet archívumában fellelt 1933-as Hangzó ABC Moholy-Nagy kísérleti filmes munkásságának egyik legjelentősebb alkotása.
Az 1933-ban létrejött Brit Filmintézet archívuma világ egyik legnagyobb gyűjteménye, ami több mint 275 ezer művész-, dokumentum- és rövidfilmet, valamint 625 ezer televíziós programot őriz. Az archívum két kurátora, Bryony Dixon és William Fowler az optikai jelek segítségével létrehozott hangokat kutató programba illeszkedő filmeket keresett, majd így jutott el Oskar Fischinger egyik 1931-es alkotásához. Ennek vetítésekor vették észre, hogy a tekercs még egy filmet tartalmaz. A két filmet még 1936-ban ragasztották össze.
Az alkotásról így írt korábban a Filmvilág: „Moholy-Nagy a hangosfilm megjelenésének időszakában azokat az avantgárd technikai kísérleteket tekinti át, melyek ismét csak kreatív módon grafikai (optikai) jel segítségével hoznak létre korábban nem létező hangeffektusokat, vagy éppen hang révén vizuális jelet (optofonetikus szedőgép). Egy ilyen úttörő jellegű filmkísérletet magától a szerzőtől is ismerünk: a Hangzó ábécé címűt”.
A Hangzó ABC felbukkanásának jelentőségét erősíti, hogy a Hauser & Wirth londoni kiállítóterében épp néhány hete nyílt meg a László Moholy-Nagy című kiállítás, ami pontosan azokra az évtizedekre fókuszál, amikor a Hangzó ABC is készült.
A filmet június 19-től láthatjuk a BFI You Tube-csatornáján.
(Via artportal)
