A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Emlékmúzeumában június 21-én időszaki tárlat nyílt, Kodály Zoltán rokon népek körében – Vikár László Kodály-hagyatéka címmel.
A várhatóan legalább egy éven át látható kiállítás a Kodály-tanítvány Vikár László hagyatékából válogat, amelynek túlnyomó többsége Kodály autográf kotta, a többi levelezés, fénykép. A dokumentumokon keresztül megismerhető az a gyűjtőmunka, amelyet Vikár a Volga–Káma vidékén élő nyelvrokonaink és a velük együtt élő népek körében 1958 és 1979 közötti útjain végzett.
Cseremiszektől, csuvasoktól, votjákoktól, tatároktól, mordvinoktól és baskíroktól, azaz összesen három finnugor és három török nyelvű néptől gyűjtött dalokat, ezek vizsgálatával megvalósítva az areális (az egy területen élő, de különböző kultúrájú népeket összehasonlító) kutatás elvét, amelyet mestere még évtizedekkel korábban lefektetett.
Kodály ugyanis az 1900-as évek első harmadában megjelent, e népek zenéjéről szóló köteteket nem tudta megszerezni, így többet lemásolt – Vasziljev 1919-ben és Lach 1929-ben megjelent munkája a kiállításban is látható. A nem finnugor nyelvű csuvasok dallamaiban fontos, lényeges hasonlóságokat talált a magyar és a cseremisz népzenével – például a kvintváltás és a pentatónia –, és amikor tanítványának, Vikár Lászlónak lehetősége volt a Szovjetunióban kutatni, mestere biztatta és sok segítséget nyújtott neki a gyűjtéshez.
Nagyszerű, hogy ez a kincs most hozzáférhető, végigcsodálható, a mester és a tanítvány közös munkája követhető a levelekben és jegyzetekben. Vikár László még a kutatás évei alatt, 1970-től tanáraink sorába lépett, és több mint 30 évig tanított népzenét a Zeneakadémián, hogy továbbadja a tudást, amit megszerzett
– hangsúlyozta a kiállítás megnyitója alkalmából Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.
Számos filmfelvétel és fénykép is szerepel a tárlaton az MTA Zenetudományi Intézet jóvoltából, amelyeket Vikár készített. A kiállított anyagot kiegészíti a Kodály-archívum számos dokumentuma, amelyeket Kodály Zoltánné Péczely Sarolta bocsátott rendelkezésre. Ezek között főként olyan kották vannak, amelyeken a magyar népdalokkal való hasonlítás, a szerkezeti elemzés, a hangsorok vizsgálata és feldolgozások láthatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával megvalósult tárlatot Lázár Katalin, az MTA BTK Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa rendezte, kurátora pedig Sebestyén Theodóra, a Kodály Emlékmúzeum vezetője.