Czóbel Béla első világháború alatt festett képe, a Bergeni szélmalom hátoldalán Barki Gergely művészettörténész, egy idáig ismeretlen, fehér festékkel lemázolt festményt talált. A szentendrei Czóbel Múzeum kurátora Huszár Vilmost sejti az alkotás mögött, az erről közölt cikke azonban komoly szakmai vitát generált. Az Index cikke alapján bemutatjuk az év egyik legizgalmasabb művészettörténeti felfedezését.
- hirdetés -

A szentendrei Czóbel Múzeumban jelenleg is megtekinthető a névadó Czóbel Béla egyik jól ismert festménye, a Bergeni szélmalom, amelynek hátoldaláról nemrég előkerült egy titokzatos, korábban teljesen ismeretlen alkotás, amely fehér fedőfestékkel volt eltakarva, és amelynek eredete, illetve jelentősége rengeteg kérdést vet fel.
A festményt az a Barki Gergely fedezte fel, akit a sajtóban képvadásznak szokás titulálni. Annak idején – a Stuart Little, kisegér című filmet nézve – ő szúrta például ki a magyar avantgárd egyik jelentős, kilencven éve elveszettnek hitt művét, Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festményét.
Az évről évre megújuló Czóbel-kiállítás kurátoraként Barki pár évvel ezelőtt újabb izgalmas felfedezést tett: a festmény hátoldalán egy másik mű körvonalait fedezte fel. A Czóbel-életművet alaposan ismerő művészettörténész már 2014-ben – amikor először látta a vászon hátoldalát – kizárta a magyar avantgárd festő szerzőségét, de azt nem tudta egyelőre megmondani, hogy akkor kinek a képéről lehet szó.
Barki az Artmagazin 2019/2. számában megjelent cikkben úgy fogalmazott: “Mivel a frontoldalt Czóbel Hollandiában festette az első világháború vége felé, feltételeztem, hogy a verzón sejthető, tökéletesen absztrakt festmény az ekkor már hosszú évek óta Hollandiában élő Huszár Vilmostól származik, aki tudvalevőleg a holland konstruktivisták, a De Stijl csoport alapító tagjai közé tartozott. Huszár már a De Stijl hivatalos megalakulása előtti években, 1915-től fogva absztrakt képekkel kísérletezett, főleg üvegablakterveket festett, logikusnak tűnt tehát, hogy a leginkább ólomüvegablak-tervnek tűnő kompozíciót is egy olyan művészhez kössük, akinek köze lehetett ekkoriban Czóbelhez Hollandiában.”
Később, egy műtárgyak technikai vizsgálatára szakosodott cég által készített röntgenfelvételt vizsgálva merült fel Barki Gergelyben, egy ehhez szinte megszólalásig hasonló üvegablakot látott már valahol. Csakhogy annak tervezője nem Huszár Vilmos volt, hanem a De Stijl csoport egy másik alapítója, Theo van Doesburg. Barki Gergely ezután két hollandiai Huszár-szakértőhöz fordult, akik a röntgenfelvételt és a hátoldalról készített képeket látva szintén Huszárt sejtették a festmény mögött.
Az Artmagazinban megjelent cikkre egy hazai Huszár-szakértő, Gergely Mariann reagált, aki – Barkival szembemenve – egy Facebook-bejegyzésében amellett foglalt állást, hogy a verzón látható képről nem lehet ilyen magabiztosan kijelenteni, hogy Huszár Vilmostól származik.
Májusban egy kerekasztal-beszélgetést is rendeztek a Czóbel Múzeumban, amelyen Barki és Gergely Mariann is részt vettek. Barkit a beszélgetés még inkább megerősítette az igazában. Szerinte a Bergeni szélmalom és a hátoldalán feltárt Huszár-kompozíció ezek után a Czóbel Múzeum állandó kiállításának egyik kulcsdarabja lesz, ami mindenki számára tanulmányozható marad a szentendrei kiállítótérben.
(Via Index)