Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Nyolc érdekesség Gustav Klimtről

Nyolc érdekesség Gustav Klimtről

Gustav Klimt 1862. július 14-én született és 1918. február 6-án hunyt el. Magáról így nyilatkozott: „Tudok festeni és rajzolni, legalábbis én így gondolom, és mondogatják még néhányan. De nem vagyok teljesen meggyőződve róla, hogy igaz.” 

- hirdetés -

1. Apja rézmetsző volt. Öccse, Ernst az apa foglalkozását választotta. 1892-es haláláig a két testvér sokat dolgozott együtt. 14 évesen került a bécsi iparművészeti iskolába. 1880-ban kapta első hivatalos megrendelését Ernsttel és közös barátjukkal, Franz Matschcsal: négy allegória megfestését a bécsi Sturany-palotában és a karlsbadi gyógyfürdő mennyezetfestményeinek az elkészítését. Ezeket a munkákat barokkos virtuozitás jellemzi, erős hatással volt rá Hans Makart művészete.

- hirdetés -

2. A Burgtheater, a Kunsthistorisches Museum közönségforgalmi tereiben, lépcsőházaiban láthatók művei. A Bécsi Egyetem díszterme számára is készített képeket, de ezeket a megrendelők megbotránkoztatónak találták, annak ellenére is, hogy a Filozófia című kép a párizsi világkiállításon nagy sikert ért el. Képei kapcsán pornográfiával, perverz túlzással és túl sötét világképpel vádolták meg, a parlamentben is interpelláltak az ügyben. Egyetlen professzor vette őt védelmébe: Franz von Wickhoff a Mi a csúnya? című előadásában. Ellenzőinek Klimt egy képpel válaszolt, de a Kritikusaimnak címet később Aranyhalra változtatta.

3. Kevés férfit festett. Nőalakjai rejtélyesek, megbabonázóak, büszkék és szenvtelenek, mégis érzékiek, erotikusak, fesztelenül szemérmetlenek, igazi femme fatale-ok.

4. A Szecesszió mozgalmának 1902-ben megrendezett kiállítása Beethoven géniuszát állította középpontba. Erre az ünnepi alkalomra készült a ma is látható Beethoven-fríz, amely eredetileg csak a tárlat időtartamára maradt volna fenn. Klimt a művet a IX. szimfónia szimbolikus átírásának tekintette. A közönség elutasította, visszataszítónak tartották a figurákat, az alkotást magát pedig kevésnek, gyengének ítélték, Rodin azonban rajongott érte.

5. A csókot az 1908-as Kunstschaun láthatták az érdeklődők. A ma a Belvedere-ben kiállított képet még a tárlat vége előtt megvásárolták az osztrák nemzet számára. A festmény modellje maga Klimt volt, karjában Emilie Flögét tartva. Emilie Flöge egy, a Kärtner Strasse elején álló házban működtetett testvérével divatházat. Az anyagok mintáinak nagy részét Klimt tervezte.

6. Klimt nem volt társasági ember: „Sem beszédben, sem írásban nem találok könnyen szavakat, kölönösen, ha azt várják tőlem, hogy mondjak valamit magamról vagy a munkámról. Ha egyetlen egyszerű betűt le kell írnom, úgy megrémülök, hogy egészen felkavarodik a gyomrom.” Józsefvárosi kertje jelentette számára a nyugalmat és az inspirációt, de ihletett merített a japán fametszetekből is.

7. Császári díjat kapott A régi Burgtheater nézőtere című festményéért, Antwerpeni Nagydíjjal jutalmazták a tatai Esterházy-kastélyszínházat ábrázoló (azóta elveszett) művéért, és nagy sikert ért el a 9. Velencei Biennálén is.

8. Már pályája elején komoly sikereket aratott portréképeivel, amelyeket fényképekről készített. Fotókat a későbbiekben is használt festményeihez, akár képeslapokat is, amelyekről tájképeket festett. Klimt maga is fotózott.

Ide kapcsolódik:
Mégsem Klimt műve a Budapesten talált dombormű?

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!