Emlékhangversenyt tartanak Bozay Attila és Durkó Zsolt Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerzők, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) posztumusz tagjainak emlékére szeptember 1-jén vasárnap Budapesten, a Pesti Vigadó Dísztermében.
Fekete Gyula zeneszerző, az MMA Zeneművészeti Tagozatával a koncertet közösen szervező Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a két zeneszerzőről kevesebb szó esik ma már. Az emlékhangversenyen ritkán hallott műveik csendülnek fel: Bozaytól két Pezzo-művet hallhat a közönség Matuz István fuvolaművész közreműködésével, Durkó Zsolttól az Ornamenti című művét és zongoraversenyét adják elő Körmendi Klára zongoraművész közreműködésével.
Bozay és Durkó az 1970-es években az európai fősodorba tartoztak, jegyzett európai zeneszerzők voltak. Mindketten a Zeneakadémia professzoraként zeneszerzést tanítottak. Fekete Gyula szerint Bozay Attila rendkívül jó szakember volt, tájékozott Európa és a világ zenéjében. Farkas Ferenc zeneszerző legendás osztályába járt Kurtág Györggyel, Petrovics Emillel, valamint Kocsár Miklóssal együtt, aki csütörtökön hunyt el.
Bozay Attila (1939-1999) zeneszerző, a Zeneakadémia zeneszerzés tanára volt. 1987-től a Magyar Zeneművészeti Társaság alapító tagja és elnökségi tagja volt haláláig, valamint alapító tagja és 1991-ig elnökségi tagja volt a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. 1991-től alelnöke, majd 1992-tól 1996-ig elnöke volt a Magyar Zenei Kamarának. 1990-tól 1993-ig a Nemzeti Filharmónia igazgatójaként dolgozott. 1968-ban és 1979-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 1988-ban Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.
Bozay alapító tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, Durkó egy évvel később csatlakozott a szervezethez.
„Mindketten szenvedélyesen hittek a magyar zenében, és hajlandóak voltak éveket áldozni az életükből azért, hogy megteremtsenek egy olyan magyar zenekultúrát, aminek máig látjuk az eredményeit” – mutatott rá Fekete Gyula.
Durkó Zsolt (1934-1997) zeneszerző, zeneszerzés tanár a nyolcvanas évektől a Magyar Rádió zenei lektoraként dolgozott, 1987-től a Magyar Zeneművészeti Társaság alapító elnökeként létrehozta a kortárs zene kimagasló rendezvényét, a Mini-Fesztivált. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az átalakuló magyar zenei élet meghatározó személyisége volt. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének elnökévé választották. 1971-ben Koussevitzky-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd később kétszer is Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el művészetét.
(Via MTI)