110 év után azonosítottak egy szobortöredéket a Szépművészeti Múzeumban

Szobortöredék - forrás: Múlt-kor (Szépművészeti Múzeum)

Tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeumban őrzött, antik szobortöredéket: mint kiderült, a büszt Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon.

Az 1908-ban a Szépművészeti Múzeumba került, fej nélküli mellszobor első pillantásra keveset árul el: egy ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látni, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat – közölte a múzeum. Azonban a köpeny és a szíj könnyen meghatározható: az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt.

Szobortöredék – forrás: antik.szepmuveszeti.hu

Hans Rupprecht Goette berlini régész, az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A kutatók szerint a budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelni. Római éremképek alapján az ifjú Hadrianus császárként azonosítható, aki 117 és 138 között uralkodott, korábban pedig Pannonia helytartója is volt.

Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő. 118-ban, amikor Hadrianus trónra került, illetve uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá, a szobor tehát 137-138 körül készülhetett.

Egy most lezáruló vizsgálat során Danielle Decrouez genfi kutató és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ, és sikerült megállapítaniuk, hogy ezt a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy hátul a büszt támasztéka gomba alakú, ezt a formát pedig az athéni szobrászműhelyek használták.

A közlemény összegzése szerint tehát a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű, aphrodisziaszi márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén, fiatal harcosként és hadvezérként.

Szobortöredék – forrás: antik.szepmuveszeti.hu

Hadrianus portrétöredékével a Szépművészeti Múzeum Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók.

(Via MTI)