Füst Milán kerül középpontba a Müpa idei első vers-estjén

Füst Milán - forrás: Müpa

Füst Milán a rejtett aranytartalék. A rendszerhiba, a kívülálló, az aggályos műgonddal dolgozó, a kevesek által értett és értékelt író, költő, tanár – aki azonban a megérdemeltnél jóval kevesebb figyelemben részesült. Fedezzük fel újra szeptember 19-én a Müpában!

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Egyik monográfusa, Somlyó György „Füst Milán-i szituáció”-nak nevezte azt a furcsa konstellációt, mely a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotójára jellemző. A különállás és az ütemelőzés a kulcsszavai ennek a helyzetnek, hiszen hosszú pályafutása során mindvégig meg nem értettségben és magányban volt része, noha minden irodalmi műnemben időtálló remekműveket hozott létre.

Nézzük csak egyik legismertebb művét, a sok nyelvre lefordított, Nobel-díjra is felterjesztett A feleségem történetét (1942)! Egy holland hajóskapitány és egy léha francia nő gyötrelmes és szenvedélyes házasságának históriája ez a regény, a féltékenység drámája és a hűség apoteózisa. Nem csupán a férfi és a nő játszmái, férj és feleség tükörviszonya jelenik itt meg finom árnyalatokban, hanem a vágy maga, ahogyan kitör a számára rendelt keretek közül, és konvenciósértő erővé válik.

Füst több drámája közül a Negyedik Henrik királyból hangzik el egy részlet az est során.

„Az élet zűrzavar. Kezdj bármibe, amit a véletlen sugall, s mondd rá, hogy jómagad is úgy akartad. Mint a szőlőtőt, becsapnak ám. Mert addig mesterkednek véle, gyötrik, amíg nagy fürtöt terem… S a végén ő is így akarta. S így te is. Amit beléd csempész a sors, az volt a dolgod itt…”

– mondja a Canossát járt király, aki sem tanulni, sem változni nem tud. A dráma tétje az emberi szabadság: tudjuk-e uralni döntéseinket, vagy ki vagyunk szolgáltatva nálunk nagyobb erőknek? Ezért is gondolja az értelmezők egy része, hogy Füst ezzel a darabbal mintegy megelőzte az egzisztencialistákat.

Ide kapcsolódik:
Spanyol zeneszerző írt oratóriumot Janus Pannonius versére

A költői életmű alig terjed száz versre, de ezek sokáig csiszolgatott, hosszasan érlelt költemények, melyek olyan szerzőkre gyakoroltak nagy hatást, mint Vas István vagy Weöres Sándor. Tragikus hangoltság, pátosz, pesszimizmus jellemzi ezt a költészetet, mely már egészen korán is az aggastyán pozíciójából beszélt, aki régi korok költőivel rokon, és rezignáltan figyeli az emberi lét abszurditását: „És nem az öröm útját választottam én sem, – ám a kopár sivatagét…”

Füst Milán életművéből Schein Gábor, az író monográfusa állított össze reprezentatív válogatást, melynek közreműködői a Katona József Színház színészei, Máté Gábor rendező, a zongorista Darvas Ferenc, a sorozat szerkesztője pedig Keresztury Tibor.