A nemzet színésze, aki zongorán és hegedűn is játszik – Szacsvay László ünnepel

Szacsvay László - forrás: Müpa Budapest

Szacsvay László Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze 1947. október 27-én született Budapesten.

Pedagógus szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja, Fehér Tibor íróként több verseskötetet és ifjúsági regényt is jegyzett. Felmenői között van Szacsvay Imre, az 1848-49-es szabadságharc mártírja, a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazója és felolvasója, továbbá Szacsvay Imre, a 19. század második felének jeles Shakespeare-színésze, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Ide kapcsolódik:
A napszemüveg egyidős az emberiség történetével

A versek szeretete terelte a színház felé, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett. Diplomáját kézhez véve a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol egyik nagy szerepet kapta a másik után, a Nemzeti egyik vezető színésze lett. 1982-ben az újonnan létrehozott Katona József Színház alapító tagja lett, ahol olyan nagy sikerű előadásokban lépett színpadra, mint Csehovtól A három nővér és a Platonov, az Ahogy tetszik, a Julius Caesar, A vihar és a Szeget szeggel című Shakespeare-művek, Jarry Übü királya, Ibsentől A vadkacsa, Euripidész Médeia című műve, Spiró György Koccanása, Gorkij Barbárok című drámája, A kétfejű fenevad című Weöres Sándor-mű vagy Tersánszky Józsi Jenő és Grecsó Krisztián Cigányok című darabja, Kerékgyártó István Rükverce, Peter Weiss M/S című drámája, Borbély Szilárd Az olaszliszkai című műve, Sarkadi Imre Oszlopos Simeonja és a napjaink kivándorlásáról szóló Illaberek.

Több hangszeren, hegedűn és zongorán is játszik, zenei tudását számos darabban megcsillogtatta, a többi közt a Mi ez a hang? (Dzsesztetés) című előadásban, amelyben a Katona színészei a megszokottól eltérően elsősorban zenéltek és énekeltek. Tíz éven át lépett fel a Budapest Orfeum című zenés összeállításban – Császár Angelával és Benedek Miklóssal – kuplékkal és sanzonokkal, a nagy sikerű előadás zenei anyaga hanglemezen is megjelent. 2013-ban a Sufniban Pianínó címmel mutatták be Szép Ernő-estjét legjobb barátja, Benedek Miklós rendezésében. Mindezek mellett fellépett több olyan előadásban is, amelyet Bozsik Yvette táncművész koreografált.

Ide kapcsolódik:
Makláry Zoltán, a kisember-specialista

Több mint negyven filmben láthatta a közönség, olyan alkotásokban játszott, mint a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Szívzűr, a Nyom nélkül, a Te rongyos élet, a Csapd le csacsi, a Megint tanú, a Presszó, a Zimmer Feri, a Kalózok, a Hippolyt, a Perlasca – Egy igaz ember története, az S.O.S. Szerelem, a De kik azok a Lumnitzer nővérek?, a Casting minden, a Tüskevár című családi film vagy a világhírű magyar mentőkutya történetét bemutató Mancs. Állandó szereplője volt az Életképek című népszerű tévésorozatnak, amelyben kutyájával, Báróval tűnt fel hetente a képernyőn, és játszott néhány éve a Kossuthkifli című televíziós roadmovie-ban is.

A sokoldalú színész szinkronszerepei mellett rajzfilmfiguráknak is kölcsönözte hangját, köztük a Micimackó Nyuszijának vagy a Macskafogó 2. Harvey-jának. Több hangoskönyve is megjelent, szívesen olvasta fel Gerald Durrell Állati történeteit vagy P. G. Wodehouse írásait.

A kiváló karakterszínész inkább csapatembernek, mint „szólistának” tartja magát. Véleménye szerint a színészetet nem kilóra mérik: egy jó mondat vagy nézés sokszor ér annyit, mintha valaki elmond nyolcvan oldalt, de senkit nem érint meg. A pályán számára fontos az alázat, a pontosság, a kollegialitás és a partnerre való odafigyelés, valamint a lámpaláz leküzdése, ő maga színpadra lépésre várva sakkozik vagy keresztrejtvényt fejt, mindezek mellett sokra tartja a humort és öniróniát.

Szacsvay Lászlót 1978-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 2001-ben érdemes művész, 2013-ban kiváló művész lett. 2014-ben a nyíregyházi Vidor Fesztiválon megkapta a szakmai zsűri által odaítélt életműdíjat, 2015-ben a nemzet színészének választották.

(Via MTI, Színház.org)