• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • BALKAN:MOST
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • ISON blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • NFZ 100
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Müpa magazin Színház Intermezzo

Kultikus brit filmek a Müpamozi sorozatában

Szerző: Réz András2019. október 7.
Facebook Twitter E-mail
Tom Jones (1963) – forrás: Müpa

Voltak idők, amikor többet beszéltünk a brit filmekről. Az angol humor természetéről. A brit hagyományokról és közhelyekről. Ma kevesebbet, ugyanis a legsikeresebb – populáris – brit filmek összemosódnak a globálfilmekkel, és ember legyen a talpán, aki a világ minden piacán hódítani kívánó tömegfilmekben még képes fellelni egy adott kultúra azonosítóit. A Müpamozi új sorozata azt szeretné megmutatni, milyen is ez az összetéveszthetetlen ízű és illatú mozgóképes kultúra, és hogy mennyire élő. A Very British sorozat fél évszázad szatíráin és vígjátékain keresztül próbál a végére járni, miből táplálkozik, miért különleges a brit film. A vizsgálódás október 7-én egy 1963-as filmmel kezdődik, a folytatásra pedig október 21-én kerül sor.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Tom Jones (1963)

Az 1964-es Oscar-gála nagy meglepetése volt Tony Richardson filmje. Tíz jelölésből négy díjat szerzett: legjobb film, legjobb rendezés, legjobb adaptált forgatókönyv (John Osborne) és legjobb filmzene (John Addison) kategóriában. A meglepetést nem pusztán a brit fölény váltotta ki. Tony Richardson addigra már a brit free cinema elismert alkotója volt. A kritikusok és más filmtudorok magasztalták eleget szép, súlyos társadalomelemzéseiért: Dühöngő ifjúság, Egy csepp méz, A hosszútávfutó magányossága. Csakhogy a Tom Jones nem ilyen.

Kosztümös, kacagtató, szabad szájú és tenyérbe mászón szemtelen kópéfilm. És nem mellékesen szemérmetlen szatíra, amely a 18. századi Anglia gyarlóságait sikeresen emeli át a 20. század közepére.

Henry Fielding regényét, a Tom Jonest (1749) inkább gondolnánk fáradt kötelező irodalomnak. Csakhogy ebben az értelmezésben nem az, mert Tony Richardson más nyelven szólal meg. Néha átcsap némafilm-burleszkbe, ironikus inzerteket szúr a jelenetekbe, nem tartóztatja meg magát a testiségtől és a finomnak nem mondható tréfáktól. Tele van kibeszéléssel, kikacsintással.

Tom Jones (1963) – forrás: Müpa

Ma már nem lepődünk meg ezen annyira, az elmúlt fél évszázad során ugyanis számtalan olyan brit film született, amely az irodalmi hagyomány legveretesebb darabjait értelmezte újra – Shakespeare-t és Jane Austent beleértve. A legnagyobb tisztelettel meg kell jegyeznünk, hogy ezt olykor a legnagyobb tiszteletlenséggel tette. Talán ennek is tudható be, hogy a 17–18–19. századi brit regények és drámák olyan frissnek és aktuálisnak tűnnek a mozivásznon. És van itt még valami. A film címszerepét Albert Finney alakította, aki idén halt meg. Megszámlálhatatlan jelentős díjra jelölték. Ebből több mint két tucatot el is nyert. Életműve példázata annak a brit színészi hagyománynak, amely fontosnak tekinti, hogy a színművész tanulja és tudja a szakmáját, és ezt a színpadon is képes legyen tanúsítani. Félreértés ne essék, ez a komikusokra is igaz. Például Peter Sellersre, aki a sorozat második filmjében játszik. Három szerepet.

Ide kapcsolódik:
Elhunyt Albert Finney brit filmszínész

Dr. Strangelove (1964)

Peter Sellers annyira jó komikus, hogy a rendező, Stanley Kubrick egyenesen három szerepet is osztott rá a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című filmjében. Sőt inkább négyet, hiszen Dr. Strangelove karaktere mögött megbújik a kétes múltú Dr. Merkwürdigliebe. Stanley Kubrick pusztító szatírája egy olyan korban született, amelyet beárnyékolt két világhatalom fenekedése. A U-2-incidens (nem az ír rockbanda!), a vietnámi háború, a berlini fal, a kubai rakétaválság, a Kennedy ellen elkövetett merénylet… Bármilyen furcsának tűnhet ma,

az amerikaiak számára a világháború után jó darabig az atombomba dicsőséges és trendi holminak számított.

1963-ig végeztek légköri robbantásokat, és Nevada környékén divatba jöttek az atombárok, az atomszépe-választások és az atomszuvenírek. (Az ötvenes években még atommeghajtású porszívóról is álmodoztak.)

Dr. Strangelove (1964) – forrás: Müpa

A Dr. Strangelove Peter George Red Alert című regényére épült. (Volt is körülötte egy kis civakodás, ugyanis Sidney Lumet ugyanebben az évben forgatott egy hasonló témájú, bár realisztikus thrillert.) És ahogyan ez egy szatírától elvárható, átlép a túlzások világába. Fergeteges komédia a hatalomipar tébolyultjairól. Szóval nem kell komolyan venni. Vagy mégis? Kubrick filmjében ugyanis valóságos kísérleti hidrogénbomba-robbantások képei is felvillannak. De tessék megnyugodni! Ma már nem cirkálnak nukleáris bombával megrakott izék ellenséges határok mentén. A filmben látható hadvezetési központ soha nem is létezett, nem nyomkodnak benne baljóslatú gombokat, nincsenek többé megalomániás hatalomiparosok, összeesküvés-elméletek. Béke van. Miért is rágódnánk azon, mennyire kiszolgáltatott a hatalomiparnak a világ? Legföljebb a naiv néző rágódik egy kicsit: kik viselik ennek az egésznek a felelősségét? Kik döntenek helyettünk? De ne komolykodjunk! Végső soron csak egy szatírával van dolgunk. És azok a furcsa akármik nem is gombafelhők. Inkább bárányfelhők. Csak más a formájuk.

film brit müpamozi müpa
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA fesztiválszervező zongoraművésztől az árverési rekordot döntő festőművészig – heti hírösszefoglaló
Következő bejegyzés A nem kitalált páros: Bojtos Luca és Erdős Attila

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Kétszáz éve elveszettnek hitt festményre bukkantak egy brit kastélyban

2023. szeptember 26.2 perc olvasás
Ókovács Szilveszter - fotó: Emmer László
Intermezzo

Ókovács Szilveszter: „Több fiatalnak adunk lehetőséget”

2023. szeptember 26.2 perc olvasás
Fassang László - fotó: Falus Kriszta
Zene

Fassang László: „Ligeti újra akarta definálni az orgonához való viszonyunkat”

2023. szeptember 26.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Balázs János - fotó: Emmer László Zene

Balázs János: „Mindig ott van a lehetőség, hogy valami új szülessen”

A Varázsceruza – Hagyj nyomot a világban Pásztor Annával c. program sajtótájékoztatója Promóció

Fogyatékossággal élők számára hirdetnek zenei tehetségkutatót Pásztor Anna mentorálásával

Promóció

EGY ÉLETEM – Életrajzi stand-up indul a MOMKultban

Szabó Sipos Barnabás - forrás: YouTube Film

Melange – Légy részese egy független kisjátékfilmnek!

Szendy Szilvi a Mária főhadnagyban - fotó: Juhász Éva Promóció

Nem csak a tarotkártya csillaga – Beszélgetés Szendy Szilvivel

PR

Jubileumi évadot ünnepel az óbudai 3K

PR

Kultúra, gasztronómia, szórakozás – jön a Frankel Piknik

Promóció

Milyen nyelvtudásra van szükségünk?

Góbé - fotó: Komróczki Dia Promóció

Folks&Classics – Közös projektre készül a Góbé és a KamaraSzólisták

Jelenet az ÁLARCOK című előadásból - fotó: Csudai Sándor Promóció

A zene világnapján ismét műsorra tűzi ÁLARCOK című előadását a Honvéd Férfikar

Lukács Péter Promóció

Az engesztelés napja – Lukács Péter koncertje a Zenetudományi Intézetben

Promóció

Hamarosan nyit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Jennifer Pike - forrás: Arno Zene

Jennifer Pike: „Kicsit olyan ez, mint a hegymászás”

Ránki Fülöp - fotó: Radnóti Róza Promóció

Csönd-zsák koncertek Devich Gergellyel és Ránki Fülöppel

Promóció

Táncolj a Swing-swinggel Veszprémben!

VEB 2023
Veszprém VEB 2023

Ősszel is több száz programmal vár a Veszprém-Balaton régió

Together! - fotó: Vámosi Patrik, VEB2023 EKF VEB 2023

Formabontó cirkuszi előadásokkal vár a Together! sorozat Veszprémben

Szent Mauríciusz Kórus - fotó: Oláh Gergely Máté VEB 2023

Gellért Ünnep – Korok és műfajok találkozása Bakonybélben

Promóció

Táncolj a Swing-swinggel Veszprémben!

Csabay Domonkos, Hordós Johanna és Hartmann Domonkos (balról jobbra) VEB 2023

Veszprémiek a nagyvilágban – Koncertsorozat indul Európa Kulturális Fővárosában

Magda-lak - Fotó: Forintos-Berki Judit Intermezzo

Múltidéző napok Balatonalmádiban – Nyitott házak ünnepe

VEB 2023

Bemutatták a XI. Music Hungary Konferencia programját

Veszprém VEB 2023

Ezekkel a programokkal vár Veszprém és a Balaton szeptemberben

Veszprém Folk VEB 2023

Az élő népművészetet mutatja be a Veszprém Folk fesztivál

Manu Chao a BALKAN:MOST-on - fotó: Kovács Bálint BALKAN:MOST

Nagy sikerrel zárult az első BALKAN:MOST Fesztivál

Kincset érő közösség - forrás: MNM VEB 2023

Fúziós jazzkoncerttel zárul a Villa Romana Baláca kiállítása

Zarina Prvasevda - forrás: BALKÁN:MOST BALKAN:MOST

Balkán, ahogy még nem hallottad

Altalena cselló - fotó: Sepsi Botond JM blog

Tizedik alkalommal rendezik meg a David Popper Nemzetközi Csellóversenyt

Erzsébet N. Hamza (1944-2022): Vázák 1980 - forrás: Dornyai Béla Museum Intermezzo

A magyar üvegművészet különleges alkotásai mutatkoznak be Velencében

INOTA - fotó: Besnyő Dániel VEB 2023

A nyár utolsó napján indul az első INOTA Fesztivál

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.