A Jazzrajongók sorozat beszélgetéseiben Náray Erika meghívottjaiként rendszeresen lépnek közönség elé írók-költők, akik korábban nyilvánosan nem árulták el érdeklődésüket a jazz iránt, viszont sokszor hitet tettek más műfajok mellett – azt tehát eddig is tudtuk róluk, hogy a zene iránt korántsem közömbösek.

- hirdetés -

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Így van ez Háy Jánossal is, aki a fővárosba került vidéki fiúként diákkorában alternatív zenék iránt kezdett érdeklődni, majd szegedi főiskolásként kérészéletű rockzenekart alapított (Originál Láger). Zenei (és képzőművészeti) érdeklődése az írással és szerkesztéssel telt években sem szűnt meg: figyelt a magyar könnyűzenei élet fejleményeire, ennek jegyében lépett színpadra tavaly az Ördögkatlan Fesztiválon, ahol a kérdező szerepét vállalta Szörényi Levente oldalán. A rendkívül termékeny, lírikusként, próza- és drámaíróként egyaránt jegyzett író legutóbbi, közel hétszáz oldalas szubjektív irodalomtörténeti opusának (Kik vagytok ti?) utolsó fejezetét szintén egy zenei kedvencének, a nyolcvanas években megismert Víg Mihály dalszerzőnek szentelte, aki előbb a Trabant és a Balaton együttesben tűnt fel, majd Tarr Béla filmjeihez írt zenéivel tett szert országos és nemzetközi hírnévre.

A mélygarázs szerzője tévében-rádióban a legkülönbözőbb közéleti hírekkel és jelenségekkel kapcsolatban fejti ki véleményét. Nem kétséges, hogy a jazzről szintén van érdemi mondandója.