Papageno Radio
Intermezzo 90 éve született Seregi László koreográfus

90 éve született Seregi László koreográfus

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Seregi László Kossuth-díjas táncos, koreográfus, a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze 1929. december 12-én született és 2012. május 11-én hunyt el.

Seregi László Budapesten született 1929. december 12-én. Tizenöt és fél éves korában jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, a fogaskerékgyár raktárosa lett, majd 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettet tanult.

„Igazi, nagy reneszánsz művész volt, aki elsősorban a tánc, de a zene, a képzőművészet, az irodalom, a színház, a színpad területéről is páratlan tudást egyesített magában – mondta egykor pályatársáról Horváth Ádám rendező.

Koreográfusi tehetsége hamar megmutatkozott: 1952-ben a Kalotaszegi táncok, majd 1953-ban a Reggel a táborban című művét alkotta meg. 1957-ben szerződtette az Operaház, ahol balett-táncosként kezdte, majd balettmesterként és koreográfusként tevékenykedett. Eleinte balettbetéteket készített operákba. A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).

Ide kapcsolódik:
Seregi-díjban részesült Velekei László, a Győri Balett művészeti vezetője

1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatták be háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egyfelvonásos balettjét, a Változatok egy gyermekdalra című művét mutatták be. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt, majd 1985-től újból jelentős egész estés baletteket alkotott. Ekkor született Shakespeare-trilógiájának első darabja, a Rómeó és Júlia, majd 1989-ben a Szentivánéji álom, 1994-ben A makrancos Kata.

„Úgy vélem, hogy az ő Shakespeare-balettjei állnak a szellemüket tekintve a legközelebb az eredeti drámákhoz. Ő kibontotta szöveget, és lefordította a tánc nyelvére” – jegyezte meg Nádasi Myrtill.

Koreográfiáival a Magyar Nemzeti Balett évtizedekig aratott számos kiemelkedő sikert külföldön is. Műveit a világ jelentős balettszínpadain (egyebek közt Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Leningrád, Kijev, Berlin, Monte Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London, Zürich és Sydney színházaiban) bemutatták és műsoron tartják.

Seregi László 1980-ban kapott Kossuth-díjat, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003) és Prima Primissima-díjas volt.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X