Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Január közepéig látogatható Bécsben a Caravaggio & Bernini című kiállítás

Január közepéig látogatható Bécsben a Caravaggio & Bernini című kiállítás

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

2020. január 19-ig látogatható Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban (Szépművészeti Múzeum) a korai barokk két nagy mesterének munkásságát bemutató kiállítás, amelyből kiderül, micsoda érzéke volt Caravaggiónak és Bernininek is a teatralitáshoz.

Bármelyik oldalon felüthetjük a Róma útikönyvet, ott nagy valószínűséggel templomról vagy szökőkútról olvasunk, következésképp szinte biztosan megtaláljuk Caravaggio (1571–1610) vagy Bernini (1598–1680) nevét. Jelentőségük tehát nem csupán művészettörténetileg, de városképi szempontból is korszakos, amivel mindjárt a kiállítás bejárata előtti méretes térkép szembesít.

A tárlat azt mutatja be, mennyire a valóságból merített ihletet a milánói születésű, nem csupán festőnek, de botrányhősnek sem utolsó Caravaggio és a Nápolyból származó, jóval nyugodtabb életet élő Bernini, de arra is magyarázatot kapunk, miért számított forradalminak számított, hogy műveikben az emberi érzéseket és a szinte naturalista életszerűséget állították középpontba. A két géniuszon kívül megismerhetjük azokat a kortárs képzőművészeket is, akik az 1600 és 1650 közötti Rómában alkottak (jórészt a gazdaságilag megerősödő katolikus egyház megrendelésére), láthatjuk, hogyan hatottak egymásra, és hogyan léptek párbeszédbe képeik, szobraik.

Bernini: Medúza

A kiállítás abszolút befogadható méretű, öt terembe közel hetven festményt és szobrot nyolc téma köré csoportosítottak (a teljes listát itt megtalálják), s ettől a sokszor, sokak által feldolgozott bibliai és mitológiai történetek egész más megvilágításba kerülnek, ismerősebbé válnak a képeken, szobrokon szereplő valóságos és a kitalált alakok. Izgalmasabb, élményszerűbb, átélhetőbb lesz a megfestett és kifaragott csoda, elragadtatás, rémület, fájdalom, szerelem, együttérzés és sajnálat, elhisszük a víziókat, és oly dinamikusak a kompozíciók, hogy szinte várjuk, hogy megmozduljanak az alakok, lelépjenek a vászonról, megelevenedjenek a szobrok.

A kiállítás január 19-ig látogatható, kuriózumokra kíváncsi olvasóink menjenek feljebb néhány lépcsőfokkal a Klaus Mosettig-tárlatra, ami egész különös inspirációból fakadt. Caravaggio Dávid Góliát fejével című festményét röntgenezték meg a restaurátor szakemberek, és ezek alapján, két év alatt készültek el Mosettig grafikái.

Ha pedig január 6-ig eljutnak a múzeumba, semmiképp ne hagyják ki az Als Ich Can, azaz ahogy tudtam, ahogy sikerül, ahogy bírtam című kamarakiállítást. AΛΣ · IXH · XAN írta Jan van Eyck (kb. 1390–1441) pszeudo-görög betűkkel, az egyik első olyan festő az Alpoktól északra, aki szignálta és dátumozta a műveit. (Abban nem az első volt, hogy jól megélt a képeiből, de ezt a tényt se felejtsük el.) A kicsiny teremben alig húsz fennmaradt munkájából három látható, de ezeket közelről megfigyelve tökéletesen megérthetjük, miért tartották őt a misztérium és a virtuozitás festőjének.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X