Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Megannyi sanzon, kuplé, dal járhat a fejünkben az ő hangján - Csákányi...

Megannyi sanzon, kuplé, dal járhat a fejünkben az ő hangján – Csákányi Lászlóra emlékezünk

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Csákányi László 1921. január 13-án született és 1992. november 3-án hunyt el. Megannyi sanzon, kuplé, dal járhat a fejünkben az ő hangján – ezekből válogattuk ki kedvenceinket.

- hirdetés -

Csákányi László a diploma után 1942-ben a Nemzeti Színházhoz került, majd a hadifogságot követően a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház tagja lett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínházban, 1956-tól a Petőfi Színházban játszott. Ezt követte a Jókai, 1963-tól 1971-ig a Víg-, 1971 és 1974 között a József Attila Színház.

1974-től haláláig a Vidám Színpad művésze volt. Akik nem jártak színházba, azok is ismerték rádió- és tévéjátékokból, a Rádiókabaréból, tévés bohózatokból, mozifilmekből.

Sokat szinkronizált, köztük rajzfilmeket (elég csak anynit mondanunk: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki), a 70-es 80-as években felnőtt gyerekeknek ő volt Mikrobi, Karak, Döbrögi, Loncsár uram és Az erdő kapitánya.

Kezdjük ott, ahol a színházi pályája kezdődött, a Blaha Lujza téren:

És maradjunk a nosztalgikus fekete-fehérnél, a helyszín viszont változik:

A nosztalgia, a múltidézés, a merengés és az összegzés ebben a dalban is jelen van:

Mély emberismeret sűrűsödik a következő percekben:

Életösszegzés beletörődéssel és derűvel:

Az 1977-es szilveszteri jelenet végén is elhangzik egy dal:

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X