Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo A Béres Csepp története, Banksy képei és Sütő András színművész a Papageno...

A Béres Csepp története, Banksy képei és Sütő András színművész a Papageno Klasszikban

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 25-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Kabay Barnával, Laczkovich Borbálával és Sütő Andrással.

- hirdetés -

Dr. Béres József laboratóriumi kutatóként a hatvanas évek végén felfedezte, hogy a növények számos betegségét az alapvető nyomelemek hiánya okozza, s ezek pótlásával a tünetek orvosolhatók. Felismerését továbbgondolva ráébredt, hogy ez az elv az állatoknál, sőt az embereknél is igaz lehet.

Ide kapcsolódik:
Íme, a Béres József életéről készült film előzetese – Videó

Hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, a Béres Cseppet, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle. A Béres Csepp híre szájról szájra terjedt, egyre többen fordultak a kutatóhoz, azonban a hatalom nem nézte jó szemmel Béres József tevékenységét; minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék a népszerűségét, és megakadályozzák a készítmény terjedését. Gyöngyössy Bence életrajzi drámája Dr. Béres József sorsán keresztül megmutatja a hatalommal vívott küzdelmét a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig. Nyomon követi a Béres Csepp születésének történetét és a kutató folyamatos harcát, s ezen keresztül objektív látleletet is nyújt a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról.

Kabay Barnát, a február 6-tól látható film producerét arról is kérdezzük, mennyi ideig tartott, amíg minden adatot, iratot összeszedtek; mi volt az elsődleges célja ennek a filmnek, és  milyen visszajelzést adtak a színészek és a stáb?

Isztambul, Amszterdam, Antwerpen, Melbourne, Berlin, Bukarest, Kolozsvár és Párizs után végre Budapesten is láthatunk Banksy, a földkerekség legismertebb graffiti művészének világát bemutató kiállítást. Az Art of Banksy mintegy 70 művön keresztül mutatja be az „ismeretlen zseni” művészetét a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében február 1-től a Tesla Loftban. A hazai közönség által évek óta várt, Banksy művészetét bemutató kiállítás igyekszik átfogó képet adni a rejtőzködő street art művész világáról. Mint a szervezők írják: „Az Art of Banksy kiállítás behozza nekünk a világ különböző pontjain, mállott vakolaton, üres téglafalon vagy egy sivár felüljárón megjelent műveket a kiállítótérbe, és újragondolva mutatja be az ismeretlen zseni alkotásait, hogy a művek esszenciális üzenetét festmények, fotók, printek formájában egy izgalmas kiállítási élménybe sűrítve közvetítse.”

Ide kapcsolódik:
Első alkalommal nyílik Banksy-kiállítás Budapesten

Banksy brit graffitiművész, politikai aktivista és festő személyazonossága rejtély. Szatirikus utcai művészete és felforgató epigrammái a fekete humort keverik a graffitivel, jellegzetes stencilezett technikával. Politikai és társadalmi mondanivalójú művészi kommentárjai a világ különböző városainak utcáit, falait, hídjait díszítik. Banksy munkássága a bristoli underground szcénából nőtte ki magát, ahol művészek és zenészek dolgoztak együtt. Amikor a technikájáról kérdezték, Banksy azt mondta: „Bármit használok, amit csak lehet. Néha ez csak annyit jelent, hogy bajuszt rajzolok egy hirdetésen látható lánynak, néha azt, hogy napokat izzadok egy komplikált rajz felett. A hatékonyság a kulcs.” A stencileket hagyományosan kézzel rajzolják, vagy nyomtatják acetátos lapokra, vagy kártyákra, mielőtt kézzel kivágják. Banksy munkájának és identitásának titkossága miatt bizonytalan, hogy melyik technikát használja stenciljei képalkotásánál, bár feltételezhető, hogy néhány képhez számítógépet használ. Könyvében, a Wall and Piece-ben megemlíti, hogy graffitivel kezdte, de azt túl lassúnak találta, és vagy elkapták, vagy sosem tudta egyszerre befejezni a művet. Laczkovich Borbálát, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátorát, a kiállítás társkurátorát arról is kérdezzük, mit szimbolizál voltaképpen Banksy a művészetben, a politikában és a globális világban; hogyan lehetett vele felvenni a kapcsolatot, és miért ez a hatalmas érdeklődés körülötte?

Dan LeFranc Nagy vacsora című darabját állította színpadra Császi Ádám 2019 őszén. A legközelebb február 4-én a Jurányi Házban látható előadásban Györgyi Anna, Huzella Júlia, Simkó Katalin, Sütő András, Terhes Sándor és Varga Ádám látható, a látványtervért a Noppa Design, a koreográfiákért Grecsó Zoltán felel. A Nagy vacsora – mely nem mellesleg Chicago legjobb darabja volt 2011-ben – az Egyesült Államok nyugati részén játszódik, egy középosztálybeli, konzervatív, amolyan tipikus amerikai családban. Egy család életéről, anya-lánya kötelékről, a gyerekekkel való kapcsolatról, gyerekek közötti féltékenységről, megcsalásokról, a halálhoz való viszonyról szól az előadás. Érdekessége, hogy a szereplőkkel mindig egy vacsorán találkozunk, illetve, hogy van benne egy képlet is, amelynek segítségével kiszámolhatjuk, milyen gyorsan fogjuk megismételni szüleink összes hibáját, valamint mennyi idő múlva nem találjuk meg a boldogságot. A fajsúlyos kérdéseket feszegető családi vígjátékról, a rendezésről és a színészi kihívásokról kétrészes interjúnkban Sütő András színművésszel beszélgetünk, aki a darabban több karakter bőrébe is belebújik.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. január 26-án, vasárnap este hét órától kerül sor.  Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X