Krzysztof Eugeniusz Penderecki zeneszerző, a 20. század második felének jelentős alkotója a délkelet-lengyelországi Debicában született 1933. november 23-án és 2020. március 29-én hunyt el Krakkóban.
Krzysztof Penderecki kisgyermekként hegedű- és zongoraleckéket kapott, tizennyolc évesen felvételt nyert a Krakkói Konzervatóriumba, miközben filozófiai, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányokat is folytatott az egyetemen.
Első ízben az 1959-es Varsói Ősz fesztiválon bemutatott műveivel váltott ki nemzetközi visszhangot. A Lukács-passió (1963-1966) című oratóriuma újabb alkotói korszak kiemelkedő termése: Penderecki érdeklődése a hangspektrummal és térrel való kísérletezés mellett egyre inkább a nagyobb apparátusra írt zenekari- és kórusművek felé fordult.
Penderecki a hetvenes évek közepétől eltávolodott a formabontó technikák alkalmazásától. Ám korai darabjait felfedezték azok a filmrendezők (David Lynch – Veszett a világ és Inland Empire; Martin Scorsese – Viharsziget), akik munkájuk sokkoló, döbbenetes vagy éppen misztikus képi világát felerősítő darabok után kutattak, és ezeket többnyire a kortárs zeneszerzők művei között találták meg.
Zenéje más filmekben is hallható: egyebek között a Stephen King regényéből készült Ragyogásban, az Ördögűző című horrorfilmben, Andrzej Wajda a katyni mészárlásról szóló történelmi drámájában és a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában.
Négy operát, számos zenekari és kórusművet írt, legismertebb munkái közé tartozik A hirosimai áldozatoknak – elégia (1960–61), a Lengyel requiem (1980–84) és a III. szimfónia (1988–1995). Több kompozícióját kortárs muzsikus számára dedikálta: I. hegedűversenyét Isaac Stern mutatta be, fuvolaversenyét Jean-Pierre Rampalnak, II. hegedűversenyét Anne-Sophie Mutternek, egyik gordonkaversenyét Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta, és Trombitaversenyt írt Boldoczki Gábor számára. 2014-ben magyar kórus is énekelt az Oratórium a békéért című műve brüsszeli bemutatóján.
1972 óta vezényelt is, gyakran dirigálta saját darabjait, mert úgy vélte: nem lehet hiteles zeneszerző, aki nem tudja beleképzelni magát az előadó helyzetébe.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: egyebek mellett többszörös Grammy- és International Classical Music Awards klasszikus zenei díjas, de kapott Emmy- és Herder-díjat is, állami kitüntetésekben részesült, és Krakkó városa díszpolgárrá választotta, ahol a zeneakadémia rektora és professzora volt. Emellett a világ számos intézményében is tanított, több egyetem és akadémia tiszteletbeli doktora és tagja lett.
Többször járt Magyarországon, a hazai közönség utoljára 2016-ban találkozhatott vele a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik díszvendégeként. A Jeruzsálem hét kapuja című kórusművét vezényelte a Müpában.