Papageno Radio
- hirdetés -
Színház A jogász, akinek a Bánk bánt köszönhetjük - Katona Józsefre emlékezünk

A jogász, akinek a Bánk bánt köszönhetjük – Katona Józsefre emlékezünk

1791. november 11-én született és 1830. április 16-án hunyt el Katona József, akinek nevét – bár ügyvéd, Kecskemét al-, majd főügyésze volt – nem a magyar jogtörténet, hanem a magyar dráma- és színháztörténet legfontosabb lapjaira jegyezték fel.

- hirdetés -

Kecskeméten, Szegeden, Pesten végezte iskoláit. 1811-től dolgozott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaságnak: latinul, németül, franciául, olaszul és angolul beszélt, ennek köszönhetően közel kéttucatnyi darabot fordított és dolgozott át, de színészként is fellépett, sőt rendezett is Békési József néven, igen szép sikerekkel.

- hirdetés -

Szülei azonban nem nézték jó szemmel a pályaválasztást, ezért beállt egy ügyvédi irodába. Közben azonban komoly önképzést folytatott, idegen nyelvű esztétikai tanulmányokat olvasott, tovább fordított és írt. Végleg 1815-ben, a színtársulat megszűnésekor – sem helyük, sem támogatásuk nem volt – hagyott fel színházcsinálói álmaival.

Ide kapcsolódik:
Az első magyar színigazgató - Kelemen Lászlóra emlékezünk

Bár már a Ziska című, 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában arról írt, hogy felhagy a drámaírással, az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-es pályázatára mégis beküldött egy művet. A lap a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására várt történeti drámákat, erre készült el a Bánk bán. Az eredményhirdetéskor meg sem említették, és ami a korabeli postai állapotokat illeti, még akár az is megtörténhetett, hogy meg sem érkezett a szerkesztőségbe a pályamű.

Az „ős-Bánk bán”-ból sokáig csak Bárány Boldizsár Rosta című kritikájából ismertek részleteket, 1913-ban került elő a teljes szöveg Maglódon, és még ugyanebben az évben ki is adták könyvformában. Az öt felvonásos Bánk bán második, végleges változata 1819-re készült el, nyomtatásban egy évvel később, 1820-ban jelent meg. Az ősbemutatóra az 1819-es székesfehérvári próbálkozás után – akkor a cenzúra nem engedélyezte az előadást – 1833. február 15-én került sor Kassán.

A produkció sikere után Kolozsváron, Budán, Debrecenben is feltűnt a műsoron. 1839. március 23-án játszották a Nemzeti Színházban, aztán öt évig pihentették, és csak 1845-től kezdve szerepelt a színház repertoárján, évenként is többször játszva. Ez a darab szerepelt 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán, igaz, valószínűleg elmaradt az előadás.

Erkel Ferenc operája 1861-ben készült el, az első filmet 1912-ben forgatta a Bánk bánból Janovics Jenő.

Katona József 1820-ban Kecskemét uradalmi és városi tiszti alügyésze lett, és még ebben az évben megírta Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? című röpiratát, ami a Tudományos Gyűjteményben jelent meg. Katona válaszai a címbeli kérdésre: nincs állandó kőszínház, hiányzik a nemzeti öntudat, nehéz a darabok megjelentetése, a cenzúra léte. Hat évvel később Kecskemét főügyészévé nevezték ki.

Még amolyan búcsúként elkészített egy színházi tervrajzot a tanácsnak, és ezzel végleg lezárta életének ezt a fejezetét. Hátat azonban nem fordított neki: a vándorszínészeket támogatta, az előadásokon mindig megjelent. 1830-ban, a városháza kapujában kapott szívroham következtében hunyt el.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!