Papageno Radio
Intermezzo „Azt hitték, hogy amolyan kávéházi figura vagyok” – 77 éves Bálint András

„Azt hitték, hogy amolyan kávéházi figura vagyok” – 77 éves Bálint András

1943. április 26-án, Pécsett született Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Radnóti Színház egykori igazgatója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben kapott diplomát, ezután szülővárosában, majd 1969-től a Madách Színházban játszott, 1980-tól a Mafilm társulatának tagja volt, de színházi feladatokat is vállalt. 1983 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1997 és 1999 között vezetőségi tagja volt a Magyar Színházi Társaságnak. 1985-től kezdve 30 éven át volt a Radnóti Színház igazgatója.

Bálint András 1970-ben – forrás: szinhaz.org

1997-ben ő nyerte meg az új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiírt pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy az Erzsébet téren nem épül meg a Nemzeti Színház, lemondott.

Még főiskolás korában választotta ki Szabó István rendező az Álmodozások kora (1964) egyik főszerepére. A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmekben szinte mindegyikében feltűnt Bálint András alakja: 1966-ban az Apában, 1970-ben a Szerelmesfilmben, 1973-ban a Tűzoltó utca 25-ben, 1976-ban a Budapesti mesékben, majd 1984-ben a Redl ezredesben.

Bálint András és Halász Judit a Szerelmesfilmben – forrás: szinhaz.org

„Nem nézem meg a régi filmjeimet. Azt nem mondom, hogyha a tévét bekapcsolva véletlenül belefutok valamelyikbe, akkor nem nézek bele, de alapvetően nem nosztalgiázom. Mindig azzal foglalkozom, ami van, és ami jön. Ami volt, ami elmúlt, azzal mit kezdjek? Azt gondolom, hogy ez a jellemző inkább a színészekre.” (Bálint András)

Más filmrendezők is szívesen foglalkoztatták, így szerepelt egyebek között Jancsó Miklós Fényes szelek (1968), Máriássy Félix Imposztorok (1969), Kovács András Staféta (1970), Székely István Lila ákác (1972) című alkotásaiban. 1974-ben ő alakította Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című, Déry-regény alapján készült filmjében a főszerepet, egy vívódó értelmiségit. Ezt követte a Sárika drágám (1970 – rendezte Sándor Pál), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988 – Jancsó Miklós), az Eszterkönyv (1989 – Deák Krisztina), az Ébredés (1994 – Elek Judit). Legutóbb Deák Krisztina filmjében, az Aglajában (2012) láthatta a közönség egy cirkuszigazgató szerepében.

Színpadon nagy sikereket aratott olyan Shakespeare-figurák megformálásával, mint VI. Henrik, Edgar (Lear király), Antonius (Julius Caesar), de volt Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), George (Albee: Nem félünk a farkastól) Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi).

Rendezőként is kipróbálta magát, a Thália Színházban 2006-ban és 2009-ben Alan Bennett Beszélő fejek című monológdráma-sorozatából rendezett két összeállítást, 2018-ban a tatabányai Jászai Mari Színházban vitte színre az Acélmagnóliák című darabot.

„Én nem vagyok igazi rendező, ritkán is rendezek. A Jelenetek viszont igazán szívem gyermeke, 40 éve kedvelem, Bergman pedig a kedvenc filmrendezőm. Amikor egy este megláttam egymás mellett Szávai Vikit és Schneider Zolit a társalgóban, akkor eldöntöttem, hogy ezt megcsinálom velük. Van némi házassági tapasztalatom, amit ötven év alatt begyűjtöttem. Készítettünk egy kétszereplős átiratot Hárs Anna dramaturggal, és nagy egyetértésben és harmóniában próbáltunk. Már két éve fut, játszottuk vagy negyvenszer, értékes előadás lett, nevet is a közönség, meg sírdogál is. Ez így van rendjén…” (Bálint András)

Előadóestjei közül kiemelkedik a Szép Ernő és a lányok, a Sem emlék, sem varázslat (Radnóti műveiből), a Jézus-történet színpadra viteléből készült INRI, rendezett irodalmi esteket Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor és Arany János műveiből. 2007-ben ismét Radnóti-estet állított össze feleségével, Radnóti történetén keresztül önmagáról is beszélt.

Bálint András a Jászai Mari-díjat és a filmkritikusok díját 1977-ben, a színikritikusok díját 1986-ban kapta meg. Érdemes művész 1988-ban lett, egy évvel később a tv-kritikusok díjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2003-ban kapta színvonalas művészi tevékenységéért, színház- és társulatteremtő munkájáért. 2006 óta Terézváros Díszpolgára, 2008-ban lett örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. A Hazám-díjat 2009-ben kapta meg, ugyanabban az évben Prima-díjas, majd 2012-ben Jubileumi Prima Primissima-díjas lett.

Bálint András – forrás: szinhaz.org, fotó: Brozsek Niki

„Rólam mindig mást feltételeztek. Azt hitték, hogy amolyan kávéházi figura vagyok, komoly bölcsész, aki Kantot és Spinozát olvas, mélyen érdeklődik a modern művészetek iránt, több nyelven irodalmi szinten beszél, hogy álnéven megjelent verseskötete, hogy az íróasztala fiókjában ott lapul egy kötetnyi esszéje is. Hát egy csudát! Ennél én jóval szimplább alak vagyok! Azt nem nézik ki belőlem, hogy évekig atletizáltam, meg imádtam teniszezni. (…)”

Bálint András – forrás: MTA

„Az igaz, hogy sok kohászt, aratót, utcaseprőt, vájárt nem kellett eljátszanom. Hogy általában problémát okoztam a jelmeztervezőknek, hogy miként öltöztessenek toprongyosnak. Inkább voltam főorvos, ügyvéd, művészember, vezérigazgató vagy akár király, ilyen alkat voltam, akinek egy öltöny nyakkendővel állt jobban. Abban tűnhettem hitelesebbnek.” (Bálint András)

(Via szinhaz.org)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X