Április 1. van. Megtréfálták ma már önt? Vagy esetleg ön eszelt ki valami turpisságot, hogy megviccelje családtagjait, barátait, ismerőseit, kollégáit? És azt tudja, honnan ered ez a hagyomány?
Már elöljáróban le kell lomboznunk olvasóinkat, ugyanis teljesen biztosat mi sem tudunk, de annál érdekesebb, hogy hányféle magyarázatot találtunk. A legegyszerűbb magyarázat szerint az áprilisi időjárás csalóka, azaz bolondos, így teljesen kézzelfekvő, hogy a hónap első napján bármi megtörténhet. Ennél azonban vannak hasonlóan bizonytalan, ám jóval tudományosabb okok is, nézzük ezeket időrendben.
Elképzelhető, hogy az ókori Saturnaliák folytatása a bolondok napja, hiszen eze az ünnepen úr és szolga egyetlen napra szerepet cserélt. Szintén ókori eredetet mutat a szabin nők elrablására visszavezethető magyarázat: a szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elrabolják lányaikat és asszonyaikat.
Vannak, akik esküsznek arra, hogy a szokás a húsvéti passiójátékokból ered: Krisztust Kajafástól Pilátushoz, majd Heródeshez és vissza Pilátushoz küldözgetik. Ez a meglehetősen gonosz játék kárörömöt kelt, a hatalom és a nagyság érzését keltheti egyik félben, a másikban pedig a megalázottságot. (Azt már mindenki döntse el, mennyire korrekt dolog az ilyenfajta gonosz átverés.)
A Német-Római Birodalomban az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jével egységesítik a pénzverést. A spekulánsokat nem hagyta hidegen a döntés, ezért azonnal elkezdték üzelmeiket. Végül azonban nem történt meg az egységesítés, a korabeli pénzügyi manipulátorok pedig valószínűleg sokat buktak.
Vannak, akik a középkorig mennek vissza, és Franciaországhoz kötik a szokást, ahol az évet ezen a napon kezdték. (Mint ahogy most is vannak országok, ahol a naptári és a pénzügyi év kezdete nem esik egybe, vagy a színházak, ahol az év és az évad keresztezi egymást.) Az évkezdéshez pedig ajándék is járt, amikor az ismerősök, rokonok, barátok meglepték egymást. 1564-ben azonban megváltozott az időszámítás, az éves naptár január 1-gyel kezdődött. Ezt nem volt könnyű megszokni, az emberek továbbra is küldték április 1-jén az ajándékokat, igaz, a komoly vagy hasznos dolgokat viccesekre cserélték.
Mindenesetre ma vigyázzanak, extra fenntartással kezeljék a sajtót is, hiszen már a 18. századból találunk kifejezetten erre a napra időzített álhíreket. Az újszülöttnek minden átverés új, ezért lehetett az, hogy több országban többször is bedobhatták annak az ötletét, hogy az időszámítás óra és perc, hónap és év helyett tízes alapú lesz. 1878-ban sok amerikai elhitte, hogy a fonográf feltalálójának, Edisonnak az új találmánya a földet gabonává, a vizet borrá változtatja. A 20. század elején egy francia lap közzétette, hogy lebontják az Eiffel-tornyot. Erre ócskavassal kereskedők tömegei gyűltek össze, hogy licitáljanak a remek fogásra. Az akkor és azóta is hiteles forrásnak tartott BBC 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svédországi spagettitermésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagettifájuk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne higgyenek el mindent, amit olvasnak vagy hallanak, mert előfordulhat, hogy ami gonosz tréfának tűnik, maga a valóság. Valószínűleg nem dicsérték meg azt a 17. századi börtönőrt, aki nem hitt egy cselédlánynak. A börtönbe zárt lotaringiai herceg ápp április 1-jén szökött meg, a lány felismerte menekülés közben, és jelentette az őrségnek. A katonák azonban csak vállukat vonogatták és kinevették, áprilisi tréfának vélve a bejeletést. Pedig a hír igaz volt.
(Via Múlt-kor)