• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Intermezzo Zene

Két ismeretlen Széchényi-kézirat került elő Haydn kottatárából

Szerző: Mikusi Balázs2020. április 20.
Facebook Twitter E-mail
„Cigányos” (Czigeinerisch) feliratú zongoradarab Joseph Haydn kottagyűjteményéből – Zeneműtár: Ms. mus. 15.802

„Zizini gróf”, vagyis Széchenyi István tíz évvel idősebb bátyja, a köztudottan zenei érdeklődésű Széchényi Lajos lehet annak a műnek a szerzője, ami az Országos Széchényi Könyvtárban lévő Haydn-kottatárból került elő – állítja Mikusi Balázs zenetörténész, akinek a nemzetikonyvtar.blog.hu-n megjelent, Haydn kései tanítványának zongoraműve a Zeneműtár Mozart-mappájában című tanulmányát közöljük.

Mint arról a hazai és külföldi sajtó részletesen beszámolt, 2014 őszén e sorok írója egy addig ismeretlen Mozart-kéziratra bukkant az OSZK zenei gyűjteményében. A zeneszerző talán legismertebb zongoraművének, a „török indulós” A-dúr szonátának (K. 331) mintegy felét tartalmazó kézirat a felfedezéséig egy kifejezetten az azonosítatlan töredékeket őrző mappában lapult a Zeneműtár raktárában.

E mappa gondos átnézése során azonban egy sor további töredék is a kutatás látóterébe került, amelyek feldolgozásához csak lassacskán jutnak hozzá a könyvtár munkatársai.

Utóbbiak közül a legérdekesebb egy (a bal fölső sarokban szereplő felirat szerint) „Cigányos” (Czigeinerisch) zongoradarab kézirata, amely a sok javításból ítélve ugyancsak nem hivatásos kottamásoló munkája, hanem szerzőjének saját lejegyzése lehet.

„Cigányos” (Czigeinerisch) feliratú zongoradarab Joseph Haydn kottagyűjteményéből – Zeneműtár: Ms. mus. 15.802

Csakhogy a kézirat (a Mozart-kottához hasonlóan) nem azonosítja a komponistát: a jobb fölső sarok, ahová a név többnyire kerülni szokott, üresen maradt. A bal alsó sarokban viszont tollal írott 210-es számot találunk, ráadásul a nagy Joseph Haydn segédjének jellegzetes kézírásával. Az ugyanezen segéd által összeállított (jelenleg a londoni British Libraryben őrzött) korabeli kottajegyzék szerint pedig a zeneszerző gyűjteményének 210. darabja egy „Cigányos zongorára” (Zigeinerische fürs Pianoforte) volt egy bizonyos „Graf Zizini” tollából.

De vajon ki lehetett ez a titokzatos „Zizini gróf”, aki olaszos hangzású neve dacára éppen magyaros–cigányos darabok komponálásával töltötte idejét? Bár első hallásra merésznek tűnhet az asszociáció, alighanem az egyik „Széchényi gróf” rejtőzik e furcsán torzult névalak mögött.

A listát összeállító osztrák segéd ugyanis nyilván Haydn szóbeli diktálása nyomán kényszerült pótolni a kéziratról hiányzó nevet, a valószínűleg már maga a zeneszerző által sem tökéletesen kiejtett „Széchényi” szó magyar helyesírását illetően azonban teljesen tanácstalan lehetett. Ami végső soron cseppet sem meglepő, ha belegondolunk, hogy a „Széchényi” névben gyakorlatilag egyetlen olyan betű (illetve kettősbetű) sem szerepel, amelynek kiejtése egy német anyanyelvű beszélő számára magától értődött volna. Ennek megfelelően a korabeli német dokumentumokban a „Széchényi” forma legváltozatosabb torzulásaival találkozhatunk: Szecheni, Szechini, Zechiny, Szeczini, Zeczini, de még Sicziny írásmód is előfordul – amely utóbbi már nem is esik olyan távol a Haydn kottalistáján olvasott Zizini névalaktól. Ha pedig a Haydn gyűjteményében fennmaradt kotta szerzője valóban az egyik „Széchényi gróf”, a család tagjai közül a legkézenfekvőbb jelölt egyértelműen Széchényi Lajos (1781–1855) lehet.

Széchényi Lajos portréja a „Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Lajos és nejei Clam-Gallas Lujza és Wurmbrand Françoise grófnők levelezése 1781–1873” kötetből. Összeáll. Széchényi Viktor – Törzsgyűjtemény

„A legnagyobb magyar”, Széchenyi István éppen tíz évvel idősebb bátyjának, Széchényi Lajosnak a zenei érdeklődése régóta ismert. Schubert két dalt is írt az ő szövegeire, amelyek a híres A halál és a lánykával közös füzetben jelentek meg 1821-ben. Emellett azonban a gróf maga is komponálgatott, minthogy pedig a „cigányos” zongoradarab kéziratában számos javítgatást is látunk, kézenfekvőnek tűnik, hogy e kéziratot nem annyira reprezentatív ajándékként, mint inkább tanulmányi darabként adhatta át Haydnnak egy személyes találkozás alkalmával.

Ide kapcsolódik:
A sopronhorpácsi Széchényi-kastély és tudós lakója, Mátray Gábor

Széchényi Lajos talán a mester zeneszerzés-növendékéül szeretett volna szegődni, s szakmai felkészültségét próbálta demonstrálni e kézirattal? Ha így volt is, az idős Haydnnak már aligha lehetett türelme egy csaknem kezdő tanítványhoz, s a Czigeinerisch kottája talán csak egy egyszeri találkozás emlékeként maradt fenn személyes gyűjteményében.

A „Graf Zizini” utáni nyomozás azonban még egy csavart tartogatott. Amikor ugyanis sorra kézbe vettem az OSZK Zeneműtárában őrzött Széchényi Lajos-kottákat, a „3 Magyar Tántzok” címoldalán újra szemembe ötlött a jól ismert számozás: ezen a kottán (megint csak a bal alsó sarokban) 205-ös szám szerepel.

Széchényi Lajos „3 Magyar Tántzok” című művének kéziratos másolata Joseph Haydn kottagyűjteményéből – Zeneműtár: Ms. mus. IV. 2.025

Széchényi Lajos e darabja tehát egykor ugyancsak Haydn személyes kottagyűjteményéhez tartozott, s erre a tényre csupán a korabeli jegyzék (ismét csak meglehetősen pontatlan) leírása miatt nem derült fény korábban. Haydn segédje ugyanis a „3 Magyar Tántzok” címet afféle halandzsának tekintve inkább a német nyelvű „3 Ungarische Tänze” formát vette fel a zeneszerző kottajegyzékébe. Ráadásul ezúttal teljesen eltekintett a szerző feltüntetésétől is, pedig a címlap jobb oldalán apró betűvel, de világosan olvashatóan ott áll a név: „G. Széchényi Lajostúl”. A leírás e kétszeres elferdítése pedig több mint két évszázadon át elrejtette ezt a tételt a kutatók szeme elől, akik a „3 Ungarische Tänze” című, ismeretlen szerzőjű kottát egészen mostanáig elveszettnek hitték – hiszen az valójában Széchényi Lajos neve alatt szerepelt a Zeneműtár katalógusában, ráadásul a Haydn segédje által kiagyalt német helyett eredeti magyar címével.

Ide kapcsolódik:
Milyen zenetörténeti kincseket rejt a Budavári Palota?

Utóbbi felfedezés mindenesetre megerősíteni látszik a „Zizini gróf” személyazonosságára vonatkozó korábbi feltevésünket. Hiszen ha a Haydn segédjének listáján 205-ös szám alatt szereplő (a jegyzékbe a komponista neve nélkül és félrevezető német címmel felvett) „3 Magyar Tántzok” kézirat valójában Széchényi Lajos szerzeményét tartalmazza, akkor az ugyanezen jegyzékben alig néhány sorral lejjebb, 210-es tételként felbukkanó, „Graf Zizini”-nek tulajdonított „cigányos” darab annál nagyobb valószínűséggel lehet ugyancsak „gróf Széchényi” szerzeménye. Abban pedig talán a sors különös kegyét láthatjuk, hogy e két kézirat Haydn kottatárából – jókora történelmi kerülővel – végül az egykoron éppen szerzőjük édesapja, Széchényi Ferenc által alapított Országos Széchényi Könyvtárba került, s ott érték meg mostani újrafelfedezésüket.

mozart haydn zene mikusi balázs országos széchényi könyvtár
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA Broadway is elindítja streamingszolgáltatását
Következő bejegyzés Lenyűgöző videó készült a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciójáról

Ajánlott Bejegyzések

- forrás: pixabay.com
JM blog

Brácsa-, oboa- és klarinétpróbajátékot hirdet a Pannon Filharmonikusok

2022. július 1.4 perc olvasás
Magazin

Évadot hirdetett az Anima Musicae – Lapozz bele a Papageno új különszámába!

2022. július 1.2 perc olvasás
Romengo
Intermezzo

A Romengo 4. az első fél év világzenei toplistáján

2022. július 1.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
100 Tagú Cigányzenekar - forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad Promóció

Prímás parádé a 100 Tagú Cigányzenekarral a Margitszigeten

Keller András - forrás: Concerto Budapest Promóció

Válogassa össze bérletét a Concerto Budapest koncertjeiből!

Vasas Petra - fotó: Králl Kevin Promóció

Vasas Petra: „A mozivászonról látni a saját filmünket mindent felülmúló élmény”

Fekete-Kovács Veronika a La Mancha lovagjában Promóció

Fekete-Kovács Veronika: „Emma szerepe számomra az évad csúcspontja”

Han Chi Ho Promóció

Glenn Gould és Wilhelm Kempff között – koreai zongoravirtuóz a Zeneakadémián

Ertl Péter Promóció

Ertl Péter: „Változatos előadásokkal készülünk a TáncParkra”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.