Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo A koronavírus-járványból a műkincscsempészek is hasznot húznak

A koronavírus-járványból a műkincscsempészek is hasznot húznak

A műkincspiac egy speciális területe, a – főképp – közel-keleti és az észak-afrikai műtárgyak illegális kereskedelme is online felületre került át a koronavírus-járvány miatt.

Tavaly májusban a BBC riportja nyomán a Facebook 49 illegális műkincs-kereskedelemmel foglalkozó csoportot távolított el a közösségi oldalról, amelyekben nem csupán vásárlásra kínáltak főképp Szíriából és Irakból származó – a beszámoló szerint csak mintegy 30%-ban eredeti – tárgyakat, hanem megtalálhatták azt, aki megrendelésre fosztott ki egy régészeti lelőhelyet vagy más, a kulturális örökség szempontjából fontos helyszínt, de arra vonatkozó tanácsokat is találhattak az érdeklődők, hogyan lehet illegális ásatásokat végezni, vagy hogy mire kell ügyelni egy ilyen feltáráson. A koronavírus-járvány kitörése óta ezek a csoportok tovább aktivizálódtak.

Ide kapcsolódik:
Az Operaházból ellopott 17. századi könyvritkaságok tértek haza Londonból

Már a 2008-as pénzügyi válság idején is jó néhány lopott műtárgy bukkant fel a piacon, de a csempészet a politikailag válságos időszakokban, az Arab tavasz eseményei és a térséget érintő háborúk alatt egyre erősebbé vált. Az utóbbi időszakban

a lopott műtárgyak megtalálására törekvő ATHAR projektben dolgozók
120 Facebook-csoportot vizsgáltak át,

amelyek között néhány százas és háromszázezres taglétszámú is akad. Ezekben a csoportokban alig néhány nappal a rablás után megtalálták a marokkói Larache kifosztott mecsetéből eltűnt tárgyakat. Az is egyre gyakoribb, hogy a rablók nem csupán a műkincseket, hanem magát a rablás folyamatát is dokumentálják, és ezeket a képeket, filmeket szintén elérhetővé teszik, hogy bizonyítsák az eredetiséget.

A projekt egyik vezetője, Katie Paul úgy véli, jelenleg különösen szerencsés körülmények között dolgozhatnak a csempészek:

a tavaszi időjárás ideális feltéteket biztosít, az internethez bárhol a világon hozzá lehet férni, a járvány alatt a múzeumok és a régészeti lelőhelyek különösen nehéz helyzetbe kerültek, azok pedig, akik elveszítették a munkájukat – különösen a turizmus területén dolgozók -, a lopott műkincsekkel tudnak pénzt szerezni.

Ezek összeadódnak, ami a kulturális örökségre nagy veszélyt jelent, tette hozzá Katie Paul. Úgy gondolja, ilyen helyzetben nagy fontossága van az adatoknak, a dokumentációnak, ami az eredetet és az eredetiséget bizonyítja, hiszen ha ezek léteznek, nem bizonytalan hátterű, árva műtárgyak kerülnek a feketepiacra.

Ide kapcsolódik:
Nagy változásokra kényszerül a műkereskedelem is a koronavírus idején

Bár a csoportokban leginkább kerámiák és érmék tűnnek fel, de kereskednek egészségügyi maszkokkal, kézfetőtlenítővel és koronavírustesztekkel is. Katie Paul szerint ez arra utal, hogy strómanok és kishalak használják ezt a felületet, és akik itt vásárolnak, azok is csak közvetítők a láncban, továbbá jelzi, hogy a műkincs-kereskedelem transznacionális hálózatokhoz kötődik. Gyakran a műkincseket az eredeti helyszínről egy határközeli elosztó bázisra viszik – a legfontosabbak Amman és Isztambul -, ahonnan továbbutaztatják a szomszédos országba.

(The Art Newspaper)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X