Papageno Radio
Intermezzo Egy nő talpig páncélban - 100 éve avatták szentté Jeanne d'Arcot

Egy nő talpig páncélban – 100 éve avatták szentté Jeanne d’Arcot

1920. május 16-án a vatikáni Szent Péter-bazilikában avatták szentté az „orléans-i szüzet”, a 19 éves korában, 1431-ben máglyán megégetett parasztlányt, Jeanne d’Arcot, aki a százéves háborúban vezette a francia csapatokat az angolok ellen.

12 évesen hallott először hangokat, a látomások egész életét végigkísérték: meggyőződéssel állította, hogy Szent Mihály, Alexandriai Szent Katalin és Antiokheiai Szent Margit kérték arra, hogy űzze ki az angolokat, és vezesse el a dauphint Reimsbe, hogy ott  VII. Károlyként megkoronázzák.

Vakmerően harcolt, Károly tanácsadói pedig azon aggódtak, hogy ha Jeannne igazhitűségének nincs bizonyítéka, azaz eretnek, az uralkodó hatalmát veszélyeztetné. Az 1429-es egyházi vizsgálat azonban bebizonyította, hogy nincs szó boszorkányságról, a lány hite tiszta.

A dauphin tanácsadói csak látszólag vonultak vissza. Hiába volt az orléans-i győzelem, a királlyá koronázás, Jeanne d’Arc sokak szemében szálka volt, már csak fiús öltözködése, rövid haja miatt is. (Elképzelhetjük, mennyire praktikus női ruhában, hosszú hajjal csatázni, és milyen abúzusnak lett volna kitéve a katonák közt… Ennek ellenére későbbi festményeken gyakran ábrázolják harc közben kibomló hosszú hajjal, a mellvért alatt szoknyában.)

1430-ban, egy vereség után a burgundok fogták el, akik eladták az angoloknak. Az angolok boszorkánysággal vádolták. Rouenban tartották a tárgyalást, eretnekség vádjával máglyahalálra ítélték. 1431. május 31-én égették meg.

A háború után a főinkvizítor és a lány anyja kérésére III. Kallixtusz pápa perújrafelvételt engedélyezett. Ennek végén, 1456. július 7-én kimondták Jeanne d’Arc ártatlanságát. 1909-ben avatták boldoggá, 1920. május 16-án szentté, ami a korabeli magyar sajtónak is témát adott.

Ide kapcsolódik:
Egy belga keresztény szervezet tiltakozik a Johanna a máglyán színrevitele miatt

Február elején jelent meg a hír a májusi szentté avatásról, a tervezett május 23-i időpontról. Áprilisban már úgy tűnt, a nagyszabású eseményt gazdasági okok miatt elhalasztják.

„A ceremónia ugyanis/mintegy 50.000 zarándokot hozna Ró- mabafakiket a mostani körülmények között lehetetlen volna elhelyezni és élelmezni. Rómában is a háború alatt a lakosság száma rendkívül emelkedett, a készletek pedig fogynak. A rómaiak sok nélkülözést szenvednek, az árak rendkívül magasak. Ily körülmények között az olasz kormány és a Vatikán egyetértenek abban, hogy nagy zarándoksereg Rómába özönlése most nem kívánatos. Ha a szenttéavatást megtartanák, intézkedések fognak történni, hogy a zarándokok száma na haladja túl az ötezret” – közölték a Newyork Herald (sic!) római tudósítójára hivatkozva.

Ennek ellenére mégis megtartották az avatást, ráadásul a kitűzöttnél egy héttel korábban: „A szertartáson megjelentek Hanotaux, Franciaország rendkivüli nagykövete. Doulceb, Franciaországnak a szentszékhez, küldött képviselője, a népszövetség több francia kiküldöttje és számos francia közéleti személyiség, igy Wetterle abbé, valamint Castelnau tábornok. Hatvan bíboros, köztük Mertier bíboros — és

közel százezer ember vett részt az ünnepen. A szentté avatás alkalmából Franciaországban és más országban is ünnepi istentiszteletek voltak,

így Londonban, a westminsteri székesegyházban. Parisban a Madeleine-templomban volt ünnepi istentisztelet, amelyet a ciliciai örmény pátriárka celebrált.”

A szertartás pontos menetét a Magyarország című lapból idézzük. „A szentté avatás ősrégi szertartásának lefolyása a következő volt: Benedek pápát ünnepélyes körmenetben, trónuson hozták le a Szent Péter-templomba és miután a jelenlevő főpapságot kéz-, térd- és lábcsókra engedte, a konzisztorium bíbornok-államügyésze instanter (sürgősen) kérte, hogy iktassa be Jeanne d’Arc-ot a szentek közé. A pápa nevében a titkárja azt felelte, hogy a pápának előbb imádkoznia kell a Szent Szűzhöz, Szent Péterhez és Szent Pálhoz, hogy világosítsa fel őt. Erre a pápa imát mondott, mire a bíbornok-államügyész instanter et instanlius (sürgősen és sürgősebben) kérte a kanonizációt. Erre a pápa titkára a hívőkhöz fordult, hogy ők is kérjék imában a pápának isteni felvilágosítását. Ennek megtörténte után a bíbornok-államtitkár harmadszor, még pedig instanter, instanlius et instantissime (sürgősen, sürgősebben és legsürgősebben) kérte a szentté avatást, mire a pápa titkára kijelentette, hogy a Szent Atya most már meggyőződött arról, hogy a szentté avatás Istennek tetsző cselekedet. Erre a pápa kimondta a szentté avatást és rögtön utána Te Deumot celebrált. A szertartás után Róma összes harangjai egy óra hosszat zúgtak.”

Ide kapcsolódik:
Bukásában is győztes

Jeanne d’Arc, azaz magyarul szent Johanna Franciaország egyik védőszentje, már-már popkulturális ikon. Olyan írókat ihletett meg, mint Voltaire, Schiller, Mark Twain, Jean Anouilh, Bertolt Brecht, és aki valószínűleg a legnépszerűbbé tette őt: George Bernard Shaw. Őrzik emlékét Verdi, Csajkovszkij, Arthur Honegger kompozíciói, alakja a képzőművészek mellett koreográfusokat, filmeseket, képregényrajzolókat és videojáték-készítőket is megihletett.

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

Promóció

X
X