Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Müpa magazin Perfekcionizmus, emberközeliség és modernség - A Berlini Filharmonikusok története

Perfekcionizmus, emberközeliség és modernség – A Berlini Filharmonikusok története

Európa nagy zenekarai közül a „szomszédos” Bécsi Filharmonikusokkal a Müpa az utóbbi években szoros partnerkapcsolatot alakított ki, az együttes vendégfellépései örömtelien rendszeressé váltak. De nem egyszer szerepelt a Komor Marcell utcai falak között a Berlini Filharmonikus Zenekar is.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

- hirdetés -

A zenekar hajdani alapítása valójában kiválás volt: Benjamin Bilse másfél évtizede működő zenekarának ötvennégy tagja hagyta el 1882­-ben az anyaegyüttest: ők nevezték el magukat Berlini Filhar­monikusoknak. Hamar híressé és megbecsültté váltak. Olyan karmesterek és zeneszerzők vezényelték őket az első években, mint Hans von Bülow, Felix von Weingartner, Richard Strauss, Gustav Mahler, Johannes Brahms, Edvard Grieg.

- hirdetés -

Berlini Filharmonikusok – forrás: facebook.com/BerlinPhil/

Arthur Nikisch korszaka közel harminc éven át, 1895-­től 1922-­ig tartott, Wilhelm Furtwängleré 1922-­től 1945-­ig, majd a háborút követő évek néhány gyorsabb őrségváltása után (Leo Borchard, Sergiu Celibidache, majd ismét Wilhelm Furtwängler) 1954­-ben beköszöntött a minden korábbinál hosszabb és meghatározóbb Herbert von Karajan-­éra, amely az osztrák karmester haláláig, 1989-­ig tartott, s az addigiaknál markánsabban befolyásolta a zenekar imázsát.

Ide kattintva tehet virtuális sétát a Berlini Filharmónia épületében.

Karajan zenélését erőteljes romantikus pátosz és drámaiság, méltóság és (a pátosz ellenére) távolságtartás jellemezte, maximalizmusa nyomán a políro­zott hangzással és lekerekített formálással játszó zenekar a perfekció bajnokává, a világ egyik legvirtuózabb szimfonikus együttesévé vált. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Karajan muzsikálására – az elmondottakból logikusan következve – nem a közvetlenség és felszabadultság volt jellemző.

Ide kapcsolódik:
Herbert von Karajan – az ember a „csoda” mögött

Éppen ez a közvetlenség és felszabadultság volt Claudio Ab­bado időszakának (1989-2002) hatalmas nyeresége. Az olasz karmester vendégként harminchárom évesen vezényelte először a Berlinieket, vezetőkarmesternek pedig ötvenhat évesen választotta őt a zenekar, 1989-­ben tehát pályája csúcsán került az együttes élére, és életének legérettebb éveit töltötte a mu­zsikusokkal. Jelenlétének és ott végzett munkájának csak egyik fontos eleme volt a muzsikálásából áradó humánum és emberközeli attitűd, amely vezénylése nyomán átjárta a Berlini Filharmonikusok produkcióit, egy másik, hasonlóan meghatá­rozó újdonság a kortárs muzsika iránti nyitottság — aligha vé­letlen, hogy távozását követően a zenekar még a karmester életében Claudio Abbado Zeneszerzői Díjat alapított.

Ide kapcsolódik:
Rómában parkot neveztek el Claudio Abbadóról

Sir Simon Rattle, a legendásan innovatív szellemű muzsikus azt folytat­ta, amit Abbado elkezdett, de erős hangsúllyal a modernizálá­son. Keze alatt a zenekar imázsa tovább változott a társadal­mat megszólító közvetlenség irányába, a közönséggel való kommunikáció új formáit alkalmazva.

Mindennek nyomán mára a Berlini Filharmonikusok nemcsak Európa és a világ egyik legnagyobb hagyományú és presztízsű szimfonikus együttese, de az egyik legmodernebb szellemű zenekar is a világon.

Ezt az együttest örökölte meg most Abbadótól és Rattle­től Kirill Petrenko. Az omszki születésű orosz karmester tizen­nyolc éves korában családjával Ausztriába költözött, és a bécsi Zeneakadémia növendékeként végezte felsőfokú tanulmányait.

Berlini Filharmonikusok – forrás: berliner-philharmoniker.de

Mesterei között – Uroš Lajovic, Myung­Whun Chung, Edward Downes, Ferdinand Leitner, Roberto Carnevale és Szemjon Bicskov mellett – Eötvös Pétert is megtaláljuk. Megbízatásai – többnyire főzeneigazgatóként – eddig elsősorban zenés szín­házakhoz kötötték (Bécsi Volksoper, Meiningeni Színház, Berlini Komische Oper, Bajor Állami Opera).

Karrierjének emlékezetes állomása, hogy miután 2001-­ben Meiningenben a szerzői elő­írásnak megfelelően négy, közvetlenül egymást követő estén vezényelte Wagner Ringjének négy operáját, 2013­-ban, 2014-­ben és 2015­-ben ő volt a bayreuthi Nibelung gyűrűje­ produkció karmestere. A Berlini Filharmonikusokat vendégként először 2006­-ban vezényelte, majd 2009-­ben és 2012-­ben visszatért. A zenekar 2015 júniusában jelentette be, hogy őt választották a Berlini Filharmonikusok következő vezető karmesterének.

Ide kapcsolódik:
Koncertet ad május 1-jén a Berlini Filharmonikusok kamaraformációja

Munkáját a zenekar élén 2019 augusztusában kezdte meg. Szuggesztív és ihletett muzsikálását a magyar közönség is ismeri, hiszen a Bayerisches Staatsorchester élén 2015 áprili­sában már nagy sikerrel vendégszerepelt a Müpában.

Kirill Petrenko a német kulturális miniszterrel a közelmúltban közö­sen létrehozott egy adományokból fenntartott jótékonysági alapot a Deutsche Orchester­ Stiftungnál, amelyből a bevétel nélkül maradt szabadúszó zenészeknek nyújtanak legfeljebb 500 eurós gyorssegélyt.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.