Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Haydn, Liszt, Dukay - Ránki Fülöp új felvételei

Haydn, Liszt, Dukay – Ránki Fülöp új felvételei

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Ránki Fülöp Junior Prima Díjas és Cziffra Fesztivál Tehetség-díjas zongorista 2018-ban szerzett mesterdiplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Jandó Jenő, Lantos István és Wagner Rita növendékeként. Szóló- és kamaraművekkel, illetve zenekarok szólistájaként rendszeres fellépője a hazai pódiumoknak, és néhány jelentősebb külföldi koncertje is volt már Európa több országában, valamint Japánban és Kínában. Haydn, Liszt és Dukay fontos láncszemek zenei tevékenységében, három zenetörténeti korszakot képviselve leképezik érdeklődésének egy nagy részét. E három szező műveiből készült el itt látható három új videója Kerényi Mihály rendezésében.

- hirdetés -

A képfelvétel és a vágás a darabok alapos elemzéséből adódó pontos forgatókönyv szerint készült. Ránki Fülöp csak a kameráknak játszott, ez olyan világítási megoldásokat, kameraállásokat engedett meg, amilyenekre egy koncerten nincs mód.

A képi megoldásokkal minden esetben a zene mélyebb megértését, nüanszok felfedezését szerettük volna segíteni.

A rendező maga is zeneileg képzett, s a filmművészeti főiskola elvégzése után itthon és külföldön rendezett operákat, színházi darabokat, továbbá koncertfelvételeket készített zenekaroknak és kamarazenészeknek. A kamerák mögé Balázs Béla-díjas filmoperatőröket állított: Balog Gábor (pl. Jadviga párnája), Mertz Loránd. A hangmérnök Dévényi Tamás volt.

A felvétel az NKA támogatásával készült a Budapest Music Centerben.

Fülöp a természetes előadás híve, a rendezővel egyetértettek abban, hogy egy-egy „tökéletlennek” érzett pillanat része az előadás folyásának. Nem hajtottak valamiféle absztrakt tökéletességre, nem vágták hangonként, ütemenként a zenét, mint ahogy egyes perfekcionista előadók és zenei rendezők teszik.

Nem éltünk vissza azzal, hogy nem koncertfelvételt készítettünk, ez nem lenne tisztességes. Egy zenésznek képesnek kell lennie egyben végigjátszania a darabot. Fülöp képes volt, és végülis a három hangfelvételben összesen egy vágás van.

Kerényi Dániel, a rendező fia egy személyes történetet mesélt el a felvétellel kapcsolatban, és megosztotta a Ránki Fülöppel készülő következő felvétel anyagát: „Különös, hogy a zeneszerző és zongorista Kadosa Pál, az előadó édesapjának, Ránki Dezsőnek és tanárának, Jandó Jenőnek mestere közeli kapcsolatban állt a felvételek rendezőjével, az apukámmal. Mi pedig Fülöppel az Eötvös József Gimnáziumban ismertük meg egymást, ahol évfolyamtársak voltunk. Engem talán ezek ösztökéltek arra, hogy összehozzunk valamit együtt. Most egy nagyobb ügyön dolgozunk. Zemlényi Eszter szoprán és Fülöp közreműködésével Olivier Messiaen Poèmes pour Mi című dalciklusát vesszük fel, annak is a zongorás verzióját, persze, amiből később Messiaen meghangszerelte a zenekari kíséretet. Egyébként nem ismerek a műből magyar előadóval felvételt, pláne nem képfelvételt.”

Ránki Fülöp a három darabról:

Haydn: G-dúr adagio, Hob.XV:22/II

„A G-dúr Adagio Haydn Hob. XV:22 jegyzékszámú zongorás triójának második tételeként ismert, eredetileg zongorára íródott mű. Megkapó szépsége és különleges megoldásai ellenére szinte sosem játsszák ebben a változatban. A regiszterek időnként szélsőséges használata, az eleinte az expozíció ismétlésének tűnő kidolgozás meglepő szűkített akkordja utáni kalandos hangnemkörút és az ütemvonalaktól teljesen független, négy harmóniából álló kis anyagocska, amely háromszor tűnik fel, sok más finomság mellett figyelemreméltóvá és számomra kedvessé teszik ezt a darabot.”

Liszt: 3. Elfelejtett keringő, S.215/3

„Liszt 3. Elfelejtett keringője a szerző késői alkotói időszakának egyik gyöngyszeme. A hangnemi bizonytalanság, a transzformációs technikával új és új alakokba öltöztetett háromhangos téma, az áttetsző, túlvilági hangzásképek, a frázisokat a hallgató fülében mélyebben elültető ismétlések mind Liszt gyakran felbukkanó stílusjegyei. Immár tíz éve elsősorban Liszt zongoraműveivel foglalkozom, és továbbra is terveim között szerepel a szerző ritkán hallható remekműveinek rendszeres műsorra tűzése is a Liszt-klasszikusokon túl.”

Dukay: Angyali Üdvözlet és találkozás a Feltámadás napján, kora hajnalban – hangköltemény motettaformában s double zongorára

„Dukay Barnabás hangkölteményét kéziratból volt alkalmam megtanulni, ami mindig bensőséges élmény. A szerző megtisztelt a mű ajánlásával. Gimnazista koromban Dukay vezetésével foglalkoztam műelemzéssel és a zene számos aspektusával, az elmúlt években pedig a komponista több szóló- és háromzongorás művét is játszhattam – utóbbiakat szüleimmel, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészekkel. A müncheni ősbemutató után ez a felvétel jelenti majd a magyarországi premiert. Dukay zenéje a korstílusokon és irányzatokon való felülemelkedés által sajátos tisztaságban ragyog, amellyel számomra lelki gyógyírként hat játszva és hallgatva is.”

Kerényi Mihály a felvételről:

„A forgatás és utómunkálatok alatt mindig szem előtt tartottuk, hogy a filmes megoldásokkal kiemeljük a művek és az előadói stílus karaktereit. Liszt Elfelejtett keringője esetében a képkompozíciók változatosságával, a gyakori, rövid vágásokkal és a közeli-még közelibb-tágabb beállításokkal igyekeztük hangsúlyozni az előadói virtuozitást. Liszt művével ellentétben, Haydn Adagiójának nyugodt hangvétele hagyományosabb képi megoldásokat kívánt. Itt a zenei frázisokat, sőt legtöbb esetben a periódusokat sem bontottuk meg vágásokkal: minden egységet egy-egy hosszú beállításban vettünk föl. Dukay Barnabás zongoradarabjában a zene egymást követő elemeit akartuk egymástól megkülönböztetni, anélkül azonban, hogy megbontanánk a kompozíció egységét. Ezáltal – reméljük – a zenei szerkezet első hallásra/látásra érthetővé válik a laikus néző számára is.”

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X