Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo „Nem várost, hanem színházat keresek magamnak”

„Nem várost, hanem színházat keresek magamnak”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Besenczi Árpád, Cseke Péter, Forgács Péter, Seregi Zoltán nyilatkoztak és írtak országos napilap vélemény rovatában arról, hogy fiatal színművészek nem szerződnek vidékre. Sodró Eliza, Pelsőczy Réka, Szabó Máté, Barnák László, Ágoston Péter saját tapasztalataikat osztják meg.

Pelsőczy Réka a négy nyilatkozó színházigazgatónak címzett válaszlevelét azzal indítja: „Szeretném megkérdezni Forgács Pétertől, a Győri Nemzeti Színház igazgatójától és Besenczi Árpádtól, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház igazgatójától, mikor és kit keresett meg utoljára az egyetemről szerződtetés céljából? Mire alapozza, hogy jobb tapasztalatai vannak a kaposvári diákokkal? Második öt évemet töltöm osztályvezetőkent az egyetemen. Mi soha nem beszéltünk, és tanítványaim sem szóltak, hogy keresték volna őket.” Pelsőczy Réka a levélben felsorolja azokat a tanítványait, akik vidéki színházaknál voltak gyakorlaton vagy vidéki színházakhoz szerződtek, szót ejt az SZFE leromlott intézményi infrastruktúrájáról, a munkatársak alulfizetettségéről, a Nemzeti Színházzal és a Kaposvári Egyetemmel kialakított pozitív kapcsolatról, valamint arról, hogy Zalaegerszegről, Pécsről, Szolnokról, Békéscsabáról, Debrecenből, Szegedről nem keresték őket, ezek az igazgatók vizsgákat egyetlen alkalommal sem néztek. „Menjünk bele ebbe a méricskélésbe, hogy melyik helyről kerül ki több tehetség, miközben pontosan tudjuk, hogy mindig lesznek, akik lemorzsolódnak, és vannak, akik később érnek be? Vagy kezdjük el magunkat mérlegelni, hogy én milyen színész vagyok, és te milyen színész vagy, Cseke Péter, és te milyen, Besenczi Árpád? (…) Nem értem mi ez az ellenségeskedés, és miért gondoljátok, hogy a pálya két oldalán játszunk. Ez nem foci. Nincsenek térfelek. A pálya mindannyiunké.”

Pelsőczy Réka 1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Székely Gábor és Zsámbéki Gábor osztályában. Szakmai gyakorlatát a Katona József Színházban töltötte, diplomája megszerzése óta a színház tagja. Dolgozik rendezőként anyaszínházakban és más teátrumokban, független társulatokkal. 2011-től Bagossy Lászlóval és Rába Rolanddal vezetett színész szakos osztályt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az első osztály 2016-ban diplomázott, a másodikat 2016-ban Rába Rolanddal indította.

Szabó Máté rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője a Facebookra írt bejegyzésében úgy fogalmazott: „Nálunk Miskolcon egyaránt játszanak “kaposvári” és “szfés” diákok, sőt olyan is, akinek évtizedek után friss, emelt szintű érettségije van. Soha nem számított, hogy ki honnan jött, az számított, ki hova tart. Amikor együtt játszunk akkor haladunk, amikor ilyen szar kommenteket farigcsálunk mint most én, akkor sehova, de sehova. Ezt tudom. Egy virtuális küzdőtérben harcolunk egymás szélmalmaival és nem történik semmi, hiszen egy megosztott társaság nem társaság, azt tehetnek velünk mind, amit akarnak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a színvonal legyen az egyetlen és első szempont egy olyan szakmában, ahol, ha elértel valamit, akkor annyit keresel, mint egy pénztáros az aldiban.”

Szabó Máté 2004-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakán, zenés szakiránnyal, osztályfőnöke Szinetár Miklós volt. Eger és Szolnok után volt szabadúszó, 2012 óta a Miskolci Nemzeti Színház tagja, 2015 óta a színház művészeti vezetője. Vendégként prózai és zenés műfajokban, határon innen és túl, kőszínházakban és független társulatokkal egyaránt dolgozik.

„Jelenleg is több olyan fiatal színészünk van – írja Facebook-oldalán publikált bejegyzésében Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója -, aki Budapesten vagy Kaposváron végzett pár éven belül. Nemrég hirdettünk meg egy castingot, amire 80-an jelentkeztek, köztük többen is a már említett színművészeti egyetemekről. A válasz tehát a kérdésre az, hogy igen, szerződnek vidéki színházhoz akár a budapesti egyetemen diplomázott színészek is. (És milyen tehetségesek!) Az egy másik kérdés, hogy mi motiválja őket, hogy egy adott színházhoz szerződjenek?”

Barnák László 2006-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Jordán Tamás és Lukáts Andor osztályában. Szakmai gyakorlatát a Katona József Színházban töltötte, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja lett. 2008 óta a Szegedi Nemzeti Színház tagja, ahol nem csupán színészként, de rendezőként is dolgozik. 2018. július 1-től az intézmény igazgatója.

Sodró Eliza – szintén a Facebookon közzétett nyilvános bejegyzésben – leszögezte: „híresen izgalmas, egyedi látásmóddal és szimpatikus pedagógiával dolgozó népszerű rendezők nevének megjelenése a műsortervben, komoly vonzerővel bír egy fiatal színész számára. Garantálja a szakmai fejlődés lehetőségét.” Azt is hozzátette: „Sosem volt bennem „vidékiszony”. Most sincs. Teljesen egyetértek azzal, hogy a vidéken eltöltött évek széleskörű szakmai fejlődésre adnak lehetőséget. Az embernek minden műfajban helyt kell állnia, ezzel pedig gyakorlatilag folytatja az egyetemi tanulmányait. Ha most lennék végzős egyetemista, biztosan örömmel jelentkeznék (a teljesség igénye nélkül) Szombathelyre, Miskolcra, Szegedre, Tatabányára, Kecskemétre, Székesfehérvárra…. ugye látszik, hogy olyan intézményeket is megjelöltem, amelyek a Magyar Teátrumi Társasághoz köthetőek, tehát hogy a válogatási szempontjaim nem politikai vagy ideológiai, hanem szakmai indíttatásúak… De valójában ha megnézzük ezeknek a számomra szimpatikus színházaknak a társulati tagjait, sok frissen végzett fiatal nevét olvashatjuk köztük, tehát minden bizonnyal azzal az indokkal utasítanák el a jelentkezésemet, hogy nincs több szabad státusz…”

Sodró Eliza 2015-ben végzett a Kaposvári Egyetemen, osztályfőnöke Réthly Attila volt. Szakmai gyakorlatát a szombathelyi Weöres Sándor Színházban töltötte, diplomája megszerzése után a társulat tagja lett. A 2016/2017-es évadtól a Radnóti Színház tagja.

 

Ágoston Péter színművész szakdolgozatának részleteit tette közzé, ebből származik a címben kiemelt mondat is. A napló a 2012. december elejétől 2013. április 20-ig tartó időszakot öleli fel, és dokumentálja, hány budapesti és vidéki színházigazgatóval vette fel a kapcsolatot olyan végzős színészként, akinek még nem volt szerződési ajánlata, valamint azt is, osztályfőnöke, Novák Eszter hogyan segítette őt. A naplóban telefonbeszélgetések, személyes találkozók, SMS-ek összefoglalói és leiratai olvashatók. Ebből kiderül, hogyan alakult a sorsa, kik voltak azok, akik érdeklődtek iránta, megnézték vizsga-előadásait, kik azok, akik már az első kapcsolatfelvételnél őszintén elmondták, nincs státuszuk, kitől milyen tanácsot, útravalót kapott, ki kért a munkáiról felvételt, és ki az, aki válaszra sem méltatta.

Ágoston Péter 2013-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályában. Gyakorlatát a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Vígszínházban, a Bárka Színházban és a Kolibri Színházban végezte. Ezután a debreceni Csokonai Nemzeti Színházhoz szerződött. 2014 augusztusától volt a Pesti Magyar Színház tagja. 2018-tól szabadúszó, többek között a Zenthe Ferenc Színház, a Bartók Kamaraszínház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Szkéné Színház, az RS9 Színház és a Rózsavölgyi Szalon előadásaiban játszik.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X