Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo 160 éve született Márkus Emília, az ország első társulatának „szőke csodája”

160 éve született Márkus Emília, az ország első társulatának „szőke csodája”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

„Ő volt a magyar színjátszás históriájában az első igazi sztár. Ezt a kifejezést akkortájt még nem használtuk. De, ami vele, körülötte történt, igazán megtestesíti azt, amit a mai sztár jellege igényel” – mondta róla Bálint Lajos. A magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja ma 160 éve született.

Márkus Emília 1860. szeptember 10-én látta meg a napvilágot Szombathelyen. „Kislányként Liszt Ferenc jelenlétében szavalta el Vörösmarty Mihálynak a zeneszerzőhöz írt ódáját. 1874-ben korengedéllyel lett a Színművészeti Akadémia hallgatója. Első éves volt, amikor 1875. október 23-án először színpadra lépett ifj. Alexandre Dumas Alfonz úr című darabjában, Adrienne szerepében, a Várszínházban. A „szőke csoda” becenevet kapta első fellépése eredményeként rajongó tisztelőitől. Ettől kezdve mindenki nagy jövőt jósolt a bájos, napsugaras fiatal színpadi jelenségnek.

- hirdetés -

Márkus Emília Noémi szerepében (Jókai: Az arany ember). Nemzeti Színház, 1884. december 3. Forrás: Wikipedia

Márkus Emiliának, aki a hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta, mire 1878-ban elvégezte színpadi tanulmányait. Utolsó éves volt a Színművészeti Akadémián, amikor 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, még ebben az évben, 17 évesen Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabjában mint Júlia játszott.

Márkus Emília – forrás: Déri Múzeum, Irodalmi Gyűjtemény (mandab.hu)

Júliaként lépett először színpadra az ország első társulatában, s összesen 17 Shakespeare-hősnőt játszott el, volt egyebek között Ophelia, Desdemona, Kleopátra, Lady Macbeth.

Naivából lett ünnepelt drámai színésznő, egyformán remekelt klasszikus és kortárs drámákban, A kaméliás hölgy címszerepét harminc éven át játszotta. Sikere oly nagy volt, amelyre még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb kritikusok, művészettörténeti jelesek véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő színpadi képességeivel szemben.

Márkus Emília Stróbl Alajos műtermében 1899-ben – forrás: Wikipedia

1882-ben Pulszky Károly művészettörténész felesége lett és ezentúl P. Márkus Emília néven ismerték. Leányaik születtek, Pulszky Tessza színésznő és Pulszky Romola író, balett-táncos – előbbi egy híres, dán származású bécsi operaénekes, Erik Schmedes felesége, utóbbi a világhírű orosz cári balett nagyszerű szólótáncosának, Vaclav Nyizsinszkijnek a neje lett.

 

Márkus Emília elvált, második férjével, Andor Oszkárral többéves együttélés után, 1903-ban kötött házasságot. Mivel akkor már hosszú évek óta P. Márkus Emíliaként ismerték a köztudatban első férjének neve után, ezért erről a névről nem akart lemondani. Így azt találta a legjobb megoldásnak, ha férje változtatja meg a nevét Andorról Párdányra, így a P betű megmaradhatott a színésznő nevében. Így lett tehát 1903-ban Párdány Oszkár miniszterelnöki sajtótudósító felesége, és neve továbbra is P. Márkus Emília maradt.

P. Márkus Emilia a Nemzeti Színház úgynevezett Paulay-korszakának egyik legnagyszerűbb drámai jelensége, akit – az 1860-70-es évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére – a méltán átérzett kiváló, ösztönös tehetség lebírhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi tekintélyes, patrícius család választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos színitanodába. A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű, de első látásra is igézően szőke úrileányt, saját családjában nem csekély harcot folytatott, hogy a színpadot választhassa, de egyik tekintélyes rokonuk, Horvát Boldizsár miniszter támogatta a lányt. Az ő kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermekleánykában a későbbi Márkus Emília nagyszerű színésznői kvalitásait, de hogy egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenkezését, amelynek eredményeképpen 1874. őszén bekerülhetett az új növendék: Márkus Emilia neve a Színművészeti Tanoda anyakönyvébe.

Márkus Emília – forrás: Wikipedia

Művészi kifejlődése, tökélyülése egyenes vonalban és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs felé.

Szerepei úgy sokasodtak, hogy egy évtized alatt már lehetetlen lett volna a Nemzeti Színházat Márkus Emília nélkül elképzelni. Noémi, Francillon, Ophelia, Nóra, Erzsébet és Stuart Mária, Kressida, Desdemona, Júlia, Iza, Claire, Mathilde, A tenger asszonya, Boszorkány, Iréné, Kaméliás hölgy, A névtelen asszony, Mária Terézia, a Csiky-darabok összes szende-szerepei, Thurán Anna, Első szerelem, a Csók királynője, Utolsó szerelem, Monna Vanna, Echegeray drámáinak fő női-szerepei, Csongor és Tünde, Fekete gyémántok, Szigetvári vértanuk és még száz és száz hasonlóan kiváló és emlékezetes szerepek, amelyek a Márkus Emilia művészete által lettek eseményszerű nemzeti színházi sikerek.

Márkus Emília – fotó: Koller Károly, forrás: facebook.com/martioregfotok

Személyéhez soha kudarc nem fűződött, lehetetlen szerepből is sikert kényszerített ki sajátosan egyéni, érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága által.

Vendégszereplésre még csak rászánta magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely 1877-ben először juttatott neki szerződést.

Márkus Emília – forrás: vaskarika.hu

1901-ben az első magyar némafilmben (A táncz) Salome szerepét táncolta el. A Kisfaludy Társaság 1921-ben a Greguss-díjat Márkus Emiliának ítélte oda. 1928-ban a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja lett. Az Országos Színészeti Akadémiának 1929-től tiszteletbeli tanára volt. 1930-ban Corvin-koszorút kapott. 1932-ben nyugdíjazták, ám 1942-ig játszott a Nemzetiben.

Márkus Emília – forrás: cultura.hu

1942. augusztus 15-én volt utolsó premierje, Zilahy Lajos A házasságszédelgőjében. 1946 őszén a Magyar Színházban három estén keresztül játszotta a „Szülők lázadásá”-ban Holm tanácsosné szerepét. 1947 nyarán a Vígszínházban fellépett a „Mi lenne, ha…” című műsorban, ahol Ady-verseket szavalt. 1949 szentestéjén, december 24-én hunyt el, 89 évesen. December 27-én a Nemzeti Színház rendezett dísztemetést tiszteletére.

(Via cultura.hu, Wikipedia)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X